Naponta emberek milliói halnak és születnek

Gondolatok


Előrevetés: e sorok írójának semmi köze hozzám!


Hideg van. Lábam monoton ütemben tapodja a földet. Bár tél van, a havat lassan már csak hírből ismerem. Érzem fagyott fülemet, jéghideg arcomat, ahogy a szembeszél mégjobban dermeszti, de nemigazán fázom. Nyitott kabátban, sapka nélkül, gitártokkal a vállamon, mesterkélt laza arccal járok ki tudja hány ember szemfedőjén. Ez lennék én??
Sétálok…
Érzem, ahogy a hideg jólesően csípi szabad bőrömet és a vérem belülről melegíti azt, hallom a fülemben bömbölő zenét, szaglom a város bűzét, látom a fényeket, az autók villanását. Vajon élek? Ez élet? Ez az élet? Szabad akaratom van, vagy minden döntésem előre elrendelt és én csak beteljesítem? És azáltal, hogy beteljesítem, beteljesedhetem-e én magam is? Miért élek, ha élek? Naponta emberek milliói halnak és születnek meg, én pedig itt sajnáltatom magam és próbálok filozofálni értelmetlen és megválaszolhatatlan kérdések felett… Annak sincs értelme, hogy ezeket elmondom. Ugyan ki fogja hallani? És mit szól hozzá?

Gondolkodom… Barangolok lelkem sziklakertjében, gondolatban csikorognak a talpam alatt tudatalattim kavicsai, lelki kezemmel simogatom saját lelkem szikláit és köveit. Próbálom megismerni őket… Mi értelme ennek?

Repülnek… Látom őket…
Jó lenne velük repülni. Szabadnak és könnyűnek érezni saját magam, lebegni, kalandozni az égben meztelenül, test nélkül, emelkedni egyre feljebb… Nem tehetem. Ezt sem tehetem. Egyáltalán mi az, amit megtehetek? Megölni se tudom magam. Soha nem próbáltam még, de biztos vagyok benne, hogy akármit próbálnék valahogy biztos túlélném. Ha felvágnám az ereimet, megalvadna a nem létező vérem, mielőtt elvérzek. Ha leugornék valahonnan, ízzé-porrá zúznám magam, de túlélném. Ha fejbelőném magam, hónapokig feküdnék kómában, de túlélném. Biztos hallottál már olyan esetet, amikor valaki csodával határos módon menekült meg valahonnan, ahonnan más senki… Az ilyen valaki hasonló, mint én… Naponta emberek milliói halnak meg és születnek újjá. Szerencsések…