Mi lett volna ha...

Oroszországban kitört a forradalom, elnöküket száműzték Szibériába. Világszerte a média ezzel volt tele. A Vörös téren hatalmas tömeg hömpölygött előkerültek a régi munkásmozgalmi jelképek. Vörös zászlók rajtuk sarló kalapács. Marx, Engels, Lenin, Sztálin képei a hangulat a régi októberi ünnepeket idézte. Arhangelskben a tengerészek fellázadtak, a többi haderő katonái mind felsorakoztak mögéjük, s nyíltan hirdették, nem kérnek a kapitalizmusból. A világ nagy tv csatornái egyenesben közvetítették az orosz eseményeket. Cuba üdvözölte a forradalom kitörését s mindjárt felajánlotta az internacionalista segítségét az oroszoknak. Kikiáltották a népköztársaságot

Ebben a krízis helyzetbe ült össze kicsiny hazánk nagy országgyűlése.
A kormánypárti oldalon izgatott sutyorgás volt halható, az ellenzék padsoraiban néma döbbenet, csend uralkodott. A három független nem találta a helyét összevesztek azon, hogy a baloldalhoz vagy a jobboldalhoz üljenek e közelebb. Végül a padsorok közötti folyosón a lépcsőre ültek.
Ebben a légkörben kért szót a vízhordó fiúk csoportvezetője, aki arról volt híres, hogy minden képviselőhöz volt pár kedves szava. A szünetekben meg az üléseken is mindenkinek a kedvenc italát szolgálta fel. Ha látta egyik másik képviselőn az elvonási tüneteket, annak vitte kedvenc italát. Később derült ki hogy ezen elvonási tünetek miatt történtek korábban anyázásos beszólások a T. házban.

A soros elnök megszavaztatta a fiú kérését, s döbbenet akkor ült ki minden képviselő arcára, mikor egyhangú szavazással a fiút felengedték a pulpitusra. Ebben a házban az elmúlt években hasonló nem történt, a kétharmados törvényeket is rendre elhalasztották, mert nem volt meg a szükséges szavazat.
A fiú, aki lehetett vagy huszonöt éves komótosan fellépett a szószékbe s illedelmesen bemutatkozott.

Kun Béla Zalán vagyok de ezekből, a nevekből csak a Zalán-t használtam e pillanatig, ellenben ha elfogadják javaslataim, lehet fontolóra veszem a Bélát.
Beszédét így folytatta: Kun Béla ükunokája vagyok s mellesleg Rákosi Mátyás volt édesapám keresztapja. Uraim, vagy Elvtársaim ne lepődjenek meg azon, ha eddig titkoltam kilétem. Érthető okai voltak a titoknak Nem véletlen, hogy illegalitásban dolgoztam eddig Önöknek.
Javaslom! Első nekifutásra lépjünk ki a NATO-ból s azonnal zárjuk le határainkat az EU többi országa előtt. Nyissunk keletre Ukrajnánál, lépjük át a határt, segítsünk Szovjet testvéreinknek a gaz elnyomó imperialistákkal szemben. Akik nem hajlandók visszaadni a szovjet népnek a kaukázusi valamint a szibériai bányákat.

E szavakra dermedt csend lett úrrá a teremben. Kis idő múlva a jobb oldalon egy bátortalan taps elcsattant, ezt később egy légy lecsapásával magyarázta az elkövető. Megkésőbb e taps elhangzásától számolták az ország új időszámítását.
A csendet egy kormánypárti képviselő törte meg, zárt ülést javasolt melyre hívják meg Kun Zalán Béla elvtársat is.

Szavazásra bocsátották a kérdést s kiderült, bár egyhangúlag elfogadta a ház. Az összesítéskor kiderült, mégis volt három nem szavazat . A függetlenek nem tudtak dönteni így mindkét esetben, felemelték a karjukat. Egyszer jobbot, egyszer a balt:
A zárt ülésen jegyzőkönyv nem íródott, mondván minek, itt a falnak is füle van. A zárt ülést egyenes tv adásban nézte az amerikai, az izraeli valamint az antarktiszi nagykövet.
Onnan kép a SYJÁJÉ valamint a MASZAT központjába továbbítódott.
E forrásokból tudjuk hogy az országgyűlés egyhangúlag kikiáltotta a Népköztársaságot.

A NATO mint a leggyengébb láncszemet kiléptette az országot a szervezetből. Az unió megszakította minden kapcsolatát az országgal, valamint körbekerítették vasfüggönnyel.
Közfelkiáltással megválasztották Kun Bélát miniszterelnökké, köztársasági elnökké és pártfőtitkárrá. A fontosabb tárcák vezetőinek kinevezését rábízták, mondván ez a fiú olyan eszes rosszat nem tud kinevezni. Nagyköveteiket sorra hazahívták a nyugati országok.
Kunék azonnal rendkívüli nagykövetet küldtek Moszkvába akinek az volt a feladata tudja meg hol tudunk internacionális segítséget nyújtani a hős szovjet népnek. Az oroszok nem meglepő módon a segítségünkből nem kértek.

Az ország megtagadta a hitelek visszafizetését a nagy nyugati bankoknak, melynek következményeként a Világbank összeomlott. Kiderült a pénz hetven százaléka a magyar privatizátorok zsebébe landolt. S mivel az országban ismét államosítottak ezért a privatizátorok zsebei is köztulajdonná váltak. Mire e folyamat beindult, minden zseb lyukas lett. Egy részük Svájcba emigrált s kivitte magával a világbanki pénzt. A svájci bankok soha nem látott összegekkel gyarapodtak, a lakosság életszínvonala jelentősen megugrott.
Kun mint egyszemélyi vezető feloszlatta az országgyűlést, mondván e sok semmirekellő úgysem csinált semmit maximum egymás zsebébe lobbizott.

Az országban ez alatt előkerültek a régi párttag könyvek, munkásőr egyenruhák, valamint szocialista brigád naplók. Pár hónap alatt, az utca neveket visszakeresztelték a fordulat előtti nevekre. Minden faluban kötelező volt legalább egy Lenin utcának lenni. Szóba került egyes újratemetettek kitoloncolása az országból. Reprivatizáltak! Minden rendben is lett volna, ha a képviselők nem kezdtek volna el marakodni a zsíros helyekért. Legjobban azok a képviselők tülekedtek, akiket a korábbi pártállam kitaníttatott, életükben nem dolgoztak csak a parlament volt egyetlen munkahelyük. Nem csoda, ha féltek a való világ megpróbáltatásitól. Miután elővették régi KISZ könyvüket, nekik is jutott egy- egy morzsa. Ennek egy feltétele volt, hogy tükör előtt szembe kellett köpnie magát minden addigi ellenzékinek. Hetekig hiánycikk volt a tiszta tükör. A régi öregek jobb helyzetben voltak, mert volt elvtársaik uralták a gazdaság frekventált helyeit. Az ez is a „mi kutyánk kölke” címszó alatt könnyen elhelyezkedtek.
Kun maga köré gyűjtötte a rég letűnt kor vezetőinek leszármazottait, velük dolgozott és irányították az országot.

A külpolitikát a szovjet népköztársaság mintájára alakították. Koreával valamint Cubával diplomáciai kapcsolatot létesítettek. A lakosság élte életét, ahogy eddig a kutyát nem érdekelte a politikusok ténykedése. Belefásultak az eltelt évek semmitmondó mellébeszélő politizálásába.
Minden jól ment volna, ha egy szép napon az egyik Kunfi, aki személyes tanácsadója és bizalmasa volt Kunnak mellesleg a Hazafias Népfront főtitkárának fia volt nem disszidál. Menedékjogot kért s kapott az USA-tól. Évek múlva úgy összeugrasztotta a republikánus és a demokrata tábort hogy polgárháború tört ki az Egyesült Államokban. A háború végeztével azt a napot mikor e jeles ember „partraszállt” országos gyásznappá nyilvánították. Az Elnök személyesen fogadta a kerek szobában. Négyszemközti megbeszélésüket követően sajtótájékoztatót hívtak össze.

Ott közösen kijelentették anarchista puccs tört ki az országban.
A jelenlegi vezetés nem legitim. S vissza kell állítani a régi globalista rendet.
A szenátus külön pénzösszeget szavazott meg a felszabadító harchoz.
Ez az esemény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az országban rövid idő alatt megbuktak Kunék. A feloszlatott parlament tagjai, kerek asztal konferenciát hirdettek, ahová a trappista és az ementáli sajtokon kívül meghívták az utolsó országgyűlési képviselőket is. Mire véget ért a konferencia addigra átalakultak kihelyezett parlamenti üléssé, mondván ők a megválasztottak.

Kiszivárogtatott hírek szerint újra, felosztották az országot politikai gazdasági érdekszférákra. Új munkatörvénykönyvet fogadtak el, benne napi „tizenkét óra” törvényes munkaidőt. A multinacionális cégek visszakapták a korábban tőlük elvett gyáraikat. Adókedvezményt kaptak huszonöt évre és alkalmazottaikért nem kellett járulékot fizetni. E járulékokat az állam fizette helyettük. A magyar vállalkozások és a mezőgazdasági termelők hetvenöt százalékos nyereségadót voltak kötelesek fizetni.

Egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, hogy a NATO-nak újra felajánlják a Zengői radar megépítését, valamint csapatokat küldünk a közel- a távol-kelet országaiba és minden olyan helyszínre ahol az USA felszabadító háborút visel a megszálló arabokkal szemben. Az Eu-ba való visszatérést kis vita után újra megszavazták. Igaz ekkora az EU-nak komoly financiális nehézségei adódtak, de ez mit sem számított. Az ülés végén állófogadást adtak. Az itt megjelent külföldi kormányok képviselői mesélték. Éjfél körül a hangulat oly naggyá nőtte ki magát, hogy a képviselők célba lőttek önvédelmi pisztolyaikkal Munkácsy képekre. A legjobb céllövők Tokaj-hegyaljai borban úszhattak versenyt a kerti medencében. A többiek bánatukban Badacsonyit ittak s a környék összes tükrét begyűjtették és összetörették.

Részeg bódulatukban eszükbe jutott mit tettek nem is oly rég. A rendőrség parancsnoka utasításba adta ki az állománynak, hogy ezen az éjszakán s a rákövetkező két napban szondáztatni a környéken s a Pestre vezető utakon nem szabad. Úgysem fújnak bele –mondta, nem beszélve arról, amúgy is kicsi a létszám, nem hiányzik egy-két haláleset, ha netán Munkácsy képnek néznék a rend éber őreit.
Kunt bolondok házába csukták - és az a hír járja- meg is halt. Bár bizonyos körök közt terjed a hír, hogy újból szervezkedik, partizánokat toboroz valahol a hegyekbe.

2005. augusztus