- Úgy fáj…
- Mi sajog megint? – kérdezett vissza.
- Hogy minden szó elhangzott már, valamennyit kimondta más. S nekem csak a kopottak maradtak, hogy elmondjam, mit érzek.
- Mit érzel?
- Hogy minden hiába, mert a feledés homálya erősebbnek tűnik nálam; hogy megszületnem kár volt, mert az ember halandó; hogy vágyakoznom bűn volt, mert… hiába keresem másokban, amit magamban nem lelek.
- Félsz?
- Rettegek. Rettegek az estétől, hogy nyugta után felkel-e a nap, s látom-e még az égen a csillagokat. S félek, hogy a szavak végleg elfogynak…
- Ne félj…
- Ki mutat majd nekem utat, merre megyek, ha a jelölt ösvényen a nyomok porrá válnak? Hová lesz az írás, ha betűi a papírról mind lehullnak? S hogy várhatom a holnapot, ha félek, hogy a remény nem kel fel újra, s elhagy minden erőm?
- Gyenge vagy?
- Erőtlen vagyok és gyáva, hiszen magamat féltem, s a jövőt. Ha elkopnak a szavak, ha majd mindegyiket kimondja valaki, hogyan mondom el neki, hogy szeretem?
- Tudja.
- Nem tudhatja!
- Ismeri az időt. Mikor az emlékeit kézen fogva útnak indult, tudta, mi vár rá. S azt is tudta, hova tart. A halandóság felé. Biztos léptekkel menetelt előre és nem szólt soha senkihez.
- Nem talált kimondatlan szavakat?
- Nem keresett. Nem akarta a szavak behatárolt értékébe zárni az életét. Tudta, hogy némán messzebbre jut bárkinél. A hitvány betűk semmit sem érnek, ha az embernek tiszta a lelke.
- De az enyém sosem volt tiszta, én mindig jobb akartam lenni önmagamnál.
- Jobb sosem lehetsz. Csak a megunt szavakat ismételheted egyre-másra, hogy aztán végleg elkoptatva azokat a lelkedben fájjon üres nyomuk.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
Friss hozzászólások
rpeter:
Köszönöm a segítséget, ehhez m...
2025-07-17 15:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-16 00:00:00
|
Egyéb
De ha tényleg szeret? Megvár. És megvárom. Megvárjuk egymást, addig a pillanatig, amíg elveszünk egymás tekintetében. És amikor, - mint mikor elalszunk, és ébredünk, hogy a kiesett álmok mikor is jöttek, - megcsókoljuk egymást. Az lesz a szerelem. Mikor csak odahajolok, és egy apró csókot pihegek az ajkaira. Mikor átkarolom, és kiráz a hideg, mikor megremeg a kezem. És nem érdekel, hogy izzad a tenyerem, hogy a hajam kócos, hogy őt is rázza a hideg...
Hozzászólások
Erről el lehetne társalogni… szavakkal.