Meddig tarthat?

Távol vagyunk a külvilágtól, s annak minden zavaró darabkájától. Távol mindattól, ami szent és mindattól, ami megvet és elítél. Távol a józan észtől, és ijesztően közel az őrület határához. Annyira közel, hogy már észre sem vesszük, hogy kint hatalmas vihar tombol, hogy kicsavarja a fákat, felkap, és mérföldekkel messzebb leereszt minden mozdíthatót. Hogy az esőcseppek egyre vadabbul verik a palettákat, hogy a fel-felvillanó villámcsapások és a csattanó mennydörgések közt már tizedmásodpercek sem telnek el. Azonban bent mindez távolinak tűnik. A két test összefonódó egyenletes szuszogása, a két szív egyazon dobbanása elnyom minden zavaró hangot. Bent, a barna, kopott, füstös szőnyegen két tökéletes test, két ember tökéletes harmóniában, mint a jeges mámor és a tomboló nyugalom fekszik összesimulva.
- Vajon meddig tarthat?
- Micsoda? A vihar?
- Nem, ez a napsütés…
- Ameddig be nem tör a vad szél, hogy felhőket fújjon fölénk.
- S ennek mennyi esélye van?
- A másodpercek múlásával egyre több
- Tarthatna örökké is…
- Ne légy gyerekes…
- Ilyen vagyok. Reménykedő? Naiv? De ha akarod… ha akarod én mindjárt másmilyen leszek. Olyan, amilyen Te vagy!
- Nem akarom, hogy változz.
- Én sem. Nem akarom, hogy bármi is megváltozzon.
- Nem fog.
- Honnan tudod?
- Nem tudom, csak hiszem.
- Én semmit nem tudok...hogy mit keresek egyáltalán itt, és…
- Elmehetsz…
- Nem akarlak itt hagyni, csak szeretném megérteni miért történik mindez. Nem tudom, hogy szeretni fogsz-e az idők végezetéig, vagy csak hitegetsz… nem tudom.
- Ne kérdezz!
- Mindig ez a válasz… NE KÉRDEZZ! Pedig én igazán… én tényleg szeretlek. Még ha nem is hiszed… én bármit megtennék, odaadnám az életemet is…
- Ne beszélj annyit…
- Miért?
- Mert felesleges. Érezd, amit érezned kell… éld át, amit át kell élned. Ne soha nem kérdezz feleslegesen…
- Ez felesleges?
- Igen… minden kérdés felesleges.
- Én azért szeretlek… És Te? Te szeretsz?
- Nem ismerem a szerelmet, én csak a vágyat ismerem.
- Szóval… vágysz rám?
- Már nem. - magához húzta és megcsókolta a fiút.
Látod, eddig tarthat…

/2006. 06. 28, 23:43/