Egyedül vagy, a múltba temetkezel, csak a múlt él már, te nem is létezel.. Elsuhan melletted megannyi szép, de nem tudod elérni, s nem tudod, hogy miért!?
Magad sem érted, h mi történik veled, csak a szobádban töprengsz, mi lehet ez!?
Teljesen megváltoztál, más lettél. Hová tűnt az a vidám, boldog lény?
Ki nem törődik semmivel, csak él, kit nem érdekel a fájdalom, csak remél..
Már nem tudod tettetni a boldogságot, feladod a szomorúsággal a harcot..
Kimész az utcára, sok-sok boldog ember.. rájuk mosolyogsz, de szíved remeg.
Nem, nem érted.. Veled miért nem történik ilyen?
Miért csak a magány a társad? Miért vesztek el álmaid a múltban?
De a múlt, az emlék mind messze jár, a szép, boldog pillanatok nem jönnek vissza már..
Ezt te is tudod, de mégis várod, reméled, h a boldogságod újra megtalálod.
De lassan már a remény is elhagy.. a fájdalom, más nem marad..
Ez az, amitől mindenki fél. Mi van, ha nincs, és a halál elér?!
Ezért próbálja mindenki újra és újra, és boldog hetekre, hónapokra..
Úgy érzi igen, talán Ő az Igazi.., majd hirtelen vége szakad.. az okát senki nem érti..
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-02 00:00:00
|
Egyéb
Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
Hozzászólások
"Az iskolában egy egész része vagy, és mégis, teljesen egyedül vagy."
javítva: egyedül lehetsz.
Eszemben sincs tiltakozni, vagy "megmásítani" véleményem. Amit, s ahogy érzek (magánnyal kapcsolatban), azaz én érzésem, én gondolatom. Mindig vállalom, hogy mit mondok ki, mit írok le. Persze utóbb sok-sok témában elnézést kérek ha hülye vagyok a felvállalt bárgyúságaimért, de ez most más!
Talán némi vallásos neveltetésembôl adódhat, hogy én soha nem éreztem meg a magányt. Egyedüllétet már tapasztaltam (szar is volt), de magányt még soha!
Mindettôl függetlenül kellemesen, ésszerűen mondsz ellent. Tetszik.
Üdv. Jó éjt.
:innocent:
Jó éjt.