Lolita és Kate tragikus & vicces élete

1.rész

Danny belépett Lolita szobájába.
- Lol, mit csinálsz?
- Csak ne strapáld magad, Danny! Semmi különöset...Inkább főzzetek valamit anyával!
- Mondd, Lol, miért van az, hogy engem Dannynek hívsz, pedig az apád vagyok, anyádat meg "anyának"?
- Jaj, ez most nem a megfelelő pillanat erre!
- Oké, látom, rossz hangulatban vagy....Elmegyek Sandraval motorozni...
- Danny...izé, apa...a felnőttek nem mennek motorozni!
- Semmi baj nem lesz.
- Megígéred?
- Megígérem, Lol.

2. rész

Lolita agyában sokadszorra játszódott le ez kis párbeszéd.
- Megígéred?
- Megígérem.
- Tessék, ennyit az ígéretekről -gondolta Lolita.
- Mindketten szörnyethaltak.
- És most itt kell laknom Mr. és Mrs. Albanynél. Ami jó, mert kivettek az árvaházból. De szörnyű természetük van.
Lolita arra a filmre gondolt, amit nemrég nézett meg titokban Conorral, a fiúval, aki a suliban mindig olyan kedves hozzá.
- Mr. és Mrs. Smith. Két bérgyilkos, akik házaspárok, és felbérelik őket egymás ellen.
Kopogtattak Lolita szobájának ajtaján.
- Ki az?
- Csak én, Lolita drágám - szólt Mrs.Albany - Gyere, bemutatom neked Kate-et.
- Öh.. .szia... - köszönt bátortalanul Kate.
- Szia - Lolita alaposan végigmustrálta Kate-et.
- Örökbe fogjuk fogadni Kate-et, ahogy téged is, Lolita.
- H..h...ho..hogy mi?
.Örökbe fogjuk fogadni Kate-et, ahogy téged is! - ismételte el egy kicsit türelmetlenebbül Mrs. Albany.
- A..aha.
- Meg fogod vele osztani a szobádat.
- Te..természetesen.
- Akkor jó-mondta Mrs. Albany, és sarkon fordult.
- Há.. hát szia - lépett be Kate.
- Mondd, hogy kerültél te ide?- vetette neki a kérdést Lolita.
- Ugyanúgy, ahogy te-árvaházból.
- Miért, mi történt a szüleiddel?
- Ezt inkább nem szeretném elmondani.
De Lolitát már a kíváncsiság gyötörte.
- Ha elmondod, én is megmondom, mit lett az én szüleimmel.
- Miért, mi történt?
- Szörnyethaltak. Motorbalesetben.
- A.. az én anyám és apám drogtúladagolásban haltak meg.
- Mondd, hogy is hívnak? Lola?
- Lolita - mosolyodott el Lolita - de hívj Lol-nak. A szüleim is úgy hívtak.

- Kate! Lolita!
- Mi van? -kérdezték egyszerre, amin aztán nevettek is.
- Meg kell vennünk Kate könyveit és tanfelszerelését!Remélem, ma mindent meg tudunk venni.A második félévtől Kate már a te iskoládba fog járni, Lolita.
- Megyünk! - mondták egyszerre.
Lolita és Kate felkapták a télikabátjukat, felhúzták a csizmájukat és beszálltak a kocsiba. Mrs. Albany hamar odaért. Kint kis pelyhekben szállingózott a hó.

Robogtak a városközpont felé, útközben néma csönd volt. Kate kifelé bámult az ablakon. Minden fehéren ragyogott, és Kate szüleire, Adamra és Bettynára gondolt. Az ő sírjukat is belepte már biztos a hó.
Vajon mi lehet Skyl-lal, Robbal és Colorral, szülei testvéreivel? Kate nem tudta. Fájt rájuk gondolni, ahogy a szüleire is. Hiszen felnevelhették volna. De sem Skyl, sem Rob, sem Color nem jöttek el érte.
Minden olyan villámgyorsan történt. Kate, míg a szülei éltek, mindent megkapott, amit csak kért. Csak Colorra emlékezett, mert ővele bővebben megismerkedett. De ő sem jött.
-Hát akkor biztosan nem is szeretett-gondolta magában Kate.
De a jelenre kell gondolni, itt van Mr. és Mrs. Albanyval, meg Lolitával, akivel biztosan hamar összebarátkoznak. De a múltat nehezen tudta feledni, hiszen nem is értett belőle semmit. Kábítószer-túladagolás. Mi az, hogy kábítószer? Kate semmit sem tudott róla. Soha senki nem beszélt erről vele, hiszen a szülei.....
De Kate félt tőle. Megmagyarázhatatlan, ösztönös félelemmel.

- Don’t phunk With my Heart, don’t phunk With my Heart.... szólt a hangszórókban. Kate megijedt. Hol van?
Aztán lassan rájött, hogy ez egy buli.
-Gyere, cicám, táncoljunk.....
Kate-et kézen fogta egy ismeretlen, és húzni kezdte a táncparkett felé. Kate nem tudta, ki az, de elkezdett táncolni vele. Az ismeretlen férfi vagy fiú-ezt Kate felismerte. De az illetőnek lejebb vándorolt a keze Kate fenekére. Kate kiszakadt az őt ölelő karokból és visszafutott...
A az ismeretlen újra ott volt előtte.
- Hé, itt egy ital, baby....
Kate szomjasnak érezte magát, és ivott.
Hirtelen szédülni kezdett, éd furcsa fények táncoltak a szeme előtt. Aztán feketeség. Annyit még érzett, hogy valaki a mellénél kotorászik, de aztán eltűnt minden a szeme elől...