Lelkemből kitépdesett gondolat-cafatokat raktam eléd, titkos sejtések sóhajait, legszentebb álmaimmal ajándékoztalak meg.
Nincs már, amit adhatnék neked. Most olyan üres ez a léleknek nevezett valami, olyan üres és halott. Néha meg-megújul, mint Prométheusz mája, de csak azért, hogy újra szétmarcangolhassák.
Levettem előtted a ruhát, mely a sebeket betakarta. A ruha gyűrött lett és mocskos, én pedig fázom, nagyon fázom... A magány hideg vasa égeti meztelen bőrömet. Reszkető kezekkel nyúlok a ledobott rongyokért....
Most már értem, miért növesztenek páncélt az emberek. Az őszinte ember a legsebezhetőbb, de én mindig konok lázadó voltam! Ha páncél a divat, én lenge selymet hordok, ha ütnek, én simogatok, ha mások begubóznak, az én lepke-szirmaim kinyílnak és repülök... repülök!... bele a tűzbe.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-08 00:00:00
|
Történetek
Már lassan közel voltam hogy elélvezzek, ekkor ő hatalmasokat kezdett el szívní a makkomon, én azonnal elélveztem, bele a szájába, a kis édes annyira szívta a farkam hogy jó sokat kiszivott belőle. A kis szája tele volt a fehér nedüvel, majd lenyelte, és azt mondta hogy isteni volt, még soha nem élveztek a szájába...
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-14 00:00:00
|
Történetek
Olyan őrült szenvedély lett rajtunk urrá, hogy letéptük egymásról a ruhát, és vadul csókolgattuk a másik testét. Becsúszott a lábaim közé, és a forró lucskos kis szűk puncimat csókolgatta. Nagyon imádom a fürge nyelvét. Jól megszopogatta a csiklómat majd ügyesen dugdosta a nyelvét a szűk kis lyukamba. Ezt addig csinálta míg a kélytől szédülve megnem feszült mindem izmom...
Hozzászólások
A ma emberével kapcsolatban oly gyakran jutnak eszemebe Dumas szavai: "Hangya, aki a fűszál tetejéről átkozza Istent!"
Az írásodról meg az jutott eszembe, hogy te vagy a hangya, aki a fűszál tövében ücsörög, és írogat. :) Megsimogattak a szavaid!
Üdv
JagerColonel
P.S.: írj többet! :innocent:
:) Azért köszönöm, hogy visszasimogattál :)
Minden szavad jolesett:), még a hangya is:) Köszönöm:)
Elbizonytalanítottál. :wink: