Mennyi mindent is tettél értem… Semmi sem szomoríthatott el, ha Veled voltam. Átöleltél védő karjaiddal, kedves szavakat suttogtál fülembe, és egyszerre minden megoldódott. Lefekvés előtt puszit nyomtál az arcomra. Mézédes boldogsággal ajándékozott meg a jelenléted. Az, hogy ott voltál velem mindenkor, egyszerűen megnyugtatott. Ha össze is vesztem Veled, Te széles mosollyal öleltél át, miközben én tovább durcáskodtam. Habár belülről én is majd kidagadtam az örömtől, amit a megbocsájtás okozott. Te mindig támogattál. Akkor is, ha éppen a hülyeségen járt az eszem. A példaképem ki lenne más, mint Te? Hiszen olyan sok mindenen mentél már keresztül, annyi pofont kaptál az élettől, mégis felálltál!
Nem is tudom hogyan köszönjem meg Neked ezt a sok jóságot… Hogyan mondjam el mennyire szeretlek… Ajándékokkal halmozzalak el? Vagy ezernyi puszit hintsek arcodra? Nem tudom… Hiszen ezt a sok jót nem lehet viszonozni. Ezért remélem, hogy e szívből jövő pár sor is (és egy nagy ölelés) valamennyire kárpótol a sok gondért-bajért, amit okoztam. Szeretném, ha tudnád, nagyon szeretlek! Köszönöm, hogy vagy nekem! Mint a Mercy-s reklámban…
Szeretlek Anya!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Ismered azt az érzést, amikor rájössz, hogy valaki, valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire istenigazából vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vagy szélviharként tombol benned?
Hozzászólások