Feledtette velem azt, aki vagyok. Azt, akit mindenki megvet és lenéz. Beleszerettem, mert képes volt erre. Mellette úgy éreztem, én is vagyok valaki. Valaki, akit lehet szeretni.
Soha nem kellene úgy beleszeretnünk valakibe, hogy az gyökeresen megváltoztasson minket, és nélküle úgy érezzük, nem vagyunk értékelhetők, vagy akár csak kevesebbek vagyunk. Mert egyszer mindennek vége szakad. És ha ez megtörténik, nem tudjuk összeragasztani a széttört darabokat, belehalunk, mert nem tudjuk elviselni a hiányát.
Aztán majd jön valaki, hozzá hasonló. Ő összeszedi a darabkákat, de nála is ezt fogjuk érezni. Ő mentett meg. Ő tett újra egésszé. Nélküle nem ment, és nem is fog.
Ezt hívnák szerelemnek? Hogy nem bírod elviselni a hiányát? Beleőrülsz, ha nem láthatod, ha nem hallhatod a hangját, ha nem érezheted az illatát, ha nem szoríthatod magadhoz és ha nem szorít magához?
(2008 nyara)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Rémpásztor:
Bocsi, időbe telt, de feltölté...
2025-04-10 14:52
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-01 00:00:00
|
Egyéb
Nem is tudom, ti szeretitek a romantikát?
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-02 00:00:00
|
Egyéb
Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...
Hozzászólások