Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
– Béla, mit tapasztalt?<br /> – Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Scylla: Várjuk a folytatást.
2026-05-23 22:04
P.Valley: Szia! Köszönöm kérdésed! Igen,...
2026-05-20 23:50
laliboy: Azt hiszem egy hasonló "nyaral...
2026-05-19 15:35
Asszisztencia: Szia! Lesz folytatás?
2026-05-16 12:44
kaliban: Jöhet a folytatás!
2026-05-15 19:48
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Kilenc óra tizenegyperc van

Kilenc óra tizenegy perc van, vállaimba harap a sötétség. Fényt látok magam előtt távol, gyengédet, belé fogódzkodom.
Felnőttnek neveltek, már a szőnyegen játszva. Minden szavuk beleivódott ujjaimba, testembe a babáim csipkés kötényén keresztül: előre tarts. Viharban is. Főleg viharban. Ezekben a pillanatokban ültömben is csak előre lépek. A percek, minden negyed óra tol, erőszakol.
Igen, lelkem rajta, nincs olyan részem, amellyel ne a jövőmet akarnám érezni, de mégis, erősen átjár a szivarfüst nehéz illata, a múltam csiklandós nyúlványa a tenyeremet cirógatja. Két érzéki pillanat múlva már a mellkasomon siklik az érzés. Egy fullasztó percig a lélegzetem is visszatartom, mert érzem az első kortynál, a levegővel beszívom a régi emlékeket, amelyek hatalmukba kerítenék a szellememet és a testemet ma, 1937 március 16-án. Nem akarok elveszni. Bosford gin üvegbe kapaszkodom meg, majd… elhalkul a szorítás.
Már nem a zöld bőrkanapéhoz simul a combom.

Egy bárszéken ülök és a cigaretta-szivar füstöt kézzel kavargathatnám a félhomályban, ha akarnám. Borzongat a világ, ahol éjszakánként minden az enyém lehet, és csak azt kell megszereznem magamnak, amit és akit megkívánok. Nincs kiegyezés: mindent végigkóstolok a svédasztalról. Akkor is, ha romlott, a velejéig: minden íz érdekel.
Finom bőrkesztyűmben megforgatom a poharat. Gin. Áttetsző a pohárban. Én vagyok. Az iszik belőle, aki elég merész a keserűhöz.
A pohár szélén ott a rúzsfoltnyom. Vörös lenyomat – mint tavaly karácsonykor Jack inggallérján. Vörös lenyomat - mint tavaly karácsonykor a falon. Tudja, falhoz vágtam egy egész üveg vörösbort miatta. Nagy hiba volt.
Még csak fel sem bontottam.
Hasonló történetek
33096
Bezárta az ajtót és a kis polóját már vette is le, de már azon keresztül is jól látszott a melle, mert melltartó nem volt rajta. Olyan édes feszes mellei voltak, kis barna mellbimbói, csak az ölembe ült és már a nyelve a számba volt, ahogy elkezdtem masszírozni a kis mellet, a kis bimbója már olyan kemény volt, hogy már szúrt, hehe.
20723
Először csak verni kezdte, aztán a szájába vette és őrült mód szopni kezdett. Persze én sem voltam rest, aláfordultam, és kedvenc pózomba helyezkedtem, ama "franciába". Én nyaltam a már így is tocsogó punciját, ő pedig ügyesen szopta az én szerszámomat. Megkérdeztem, melyik az ő kedvenc póza, mire a "lovagló" választ kaptam...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a történetről?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: