Figyelem, és összpontosítás! Ez a lényeg! Minden egyes mozdulat tökéletes, és elegáns, ahogy annak lennie kell, de valami mégis zavaró. Nincs ott az, akinek ott kellene lennie. Az egész kép annyira abszurd, hogy az már szinte nevetséges. Egy mozgó lány, és egy férfi, akinek ott kellene lennie, de még sincs ott. Hiába a mozgás, és a tudatosság, az egyedüllét zavaró. Sőt, nem zavaró… fájdalmas. Olyan, mintha elfelejtkeznének az emberről. Mintha nem is lenne egy tudatos, érző személy, csupán egy képsor, mozdulatsor, ami tökéletes, de mégis kellemetlen, mert valamitől hiányzik belőle az élet. Az élet, ami felvidít, elszomorít, megvigasztal és letörhet egyszerre. Kegyetlen!
A mozdulatsor közben eltöpreng rajta, hogy milyen könnyű valakit megsérteni, akár fizikálisan, akár érzelmileg. Elég hozzá egyetlen pillanat is, de ahhoz, hogy begyógyuljon, rengeteg idő kell. Vajon mi lenne a világgal, ha fordítva lenne? Ha a sebesítéshez sok idő kellene, de a gyógyulás azonnali lenne, akkor vajon milyen lenne az élet? Kegyetlen!
Ekkor elrontja! Egy lépésen múlik a siker, és elrontja. Milyen lenne az élet, ha nem egy lépésen múlna minden? Kegyetlen…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-16 00:00:00
|
Egyéb
De ha tényleg szeret? Megvár. És megvárom. Megvárjuk egymást, addig a pillanatig, amíg elveszünk egymás tekintetében. És amikor, - mint mikor elalszunk, és ébredünk, hogy a kiesett álmok mikor is jöttek, - megcsókoljuk egymást. Az lesz a szerelem. Mikor csak odahajolok, és egy apró csókot pihegek az ajkaira. Mikor átkarolom, és kiráz a hideg, mikor megremeg a kezem. És nem érdekel, hogy izzad a tenyerem, hogy a hajam kócos, hogy őt is rázza a hideg...
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Hozzászólások