Kedves Tomi!

Kedves Tomi!
Tudom, hogy még két hónapig Párizsban leszel, de tudnod kell, hogy nagyon hiányzol. Te vagy a legjobb barátom pelusos korom óta. Mindig mellettem voltál, de az utóbbi időben, vagyis mióta elutaztatok minden megváltozott. Te is tudod, hogy sose voltam divat maca. Aztán most jött ő, és minden de minden megváltozott körülöttem és bennem. Bár, már egy hónapja együtt vagyok vele, mégis minden pillantásától zavarba jövök. Ha átkarolja a vállam a pillangók felreppennek a gyomromban és valamennyi ki akar törni onnan. Mint te is tudod Bence igen menő és ezáltal, hogy most együtt vagyunk rengeteg irigy pillantást kapok a folyósokon, az ebédlőben, sőt hazafele az úton is. Néha úgy érzem, hogy egy-egy lány tekintete lyukat tudna égetni a hátamon. Nem tudom meddig bírom még. Csoda, hogy nem akarnak megölni.
Reggelente a suliban a haverjaival vagyunk. Jó fejek. Bár semmi közös témánk nincs elvárják, hogy ott legyek és "spanoljak" velük. Dia elhanyagol, mert azt hiszi már nem elég jó nekem és bár próbáltam meggyőzni őt ennek az ellenkezőjéről, nem hisz nekem. Viszont néhány lány. Név szerint Barbi és a kis csajos csapata megpróbáltak behálózni a mi nap és elvittek vásárolni. Mivel Barbi apjáé a fél pláza kb. tízezer új cuccot kaptam. Dejó... Emellett elvárják, hogy minden szerdán szoknyát vegyek fel és legalább 1 rózsaszín "cukcsi" cucc legyen rajtam. Remek. Szóval minden megváltozott. Vajon tényleg így kell lennie? Tényleg erre vágytam? Nagyon hiányzol Tom. Kérlek siess vissza. Nagy szükségem van rád. Puszi
Noémi
UI: Ha nem írsz vissza, beledöngöllek a párizsi talajba!