Kávémesék: Erkölcsösség-igazolvány

Azt hiszem, utálom az egész XXII. századot… Nem elég, hogy az embernek millió papírt be kell szereznie, ha jobb állásra pályázik, de még el is küldik, hogy erkölcsösségi-igazolványt szerezzen be.
A megadott címen a Gyilkolj Szabadon! Nyrt-t találtam, így kicsit elbizonytalanodva léptem be az ajtón. Egy fiatal nő azonnal felém fordult.
– Bocsánat, jó helyen járok? – kérdeztem. – Erkölcsösségi-igazolványt szeretnék csináltatni.
– Természetesen, uram. Párkapcsolatot szeretne, vagy a munkáltatója kéri?
– Munkaügyben. Miért, lehet házassághoz is kérni?
– Legyünk kérem pontosak, a politikailag helyes kifejezés a rögzített párkapcsolat, de a kérdésre a válaszom igen. Cégünk, a Gyilkolj Szabadon Nyrt. korábban csak időutazással foglalkozott, azonban a piaci igények elemzését követően bővítettük kínálatunkat, és erkölcsösségi-igazolványok kiállítását is vállaljuk.
– Elmagyarázná, kérem, hogy miről van szó?
– Természetesen – válaszolta a hölgy, és egy színes prospektust tolt elém. – A hagyományos erkölcsi bizonyítvány csak azt rögzítette, hogy az adott személy korábban követett-e el valamilyen törvénybe ütköző cselekedetet, mi azonban a hajlamot vizsgáljuk.
– Hogyan?
– Kérem, mi tudományos program alapján dolgozunk. Anno meghatározták a hét főbűnt, mi kiválasztjuk azokat a korokat, amikor ezeket a legintenzívebben gyakorolták, visszarepítjük az ügyfelet és megvizsgáljuk, hogyan viselkedik az adott, végletes körülmények között. Az emberek többsége valójában nem követ el nagy bűnt élete során, nem válnak gyilkossá, kihagyja a gruppenszexet, de vajon miért?
– Mert erkölcsösek?
– Ugyan kérem! – kacagott gyöngyözve a nő. – Vagy azért, mert nincs rá alkalmuk, vagy azért, mert gyávák, félnek a következményektől. A nő nem azért nem csalja meg a párját, mert szereti, hanem mert fél, hogy az elhagyja. A férfi nem azért nem fekszik le más nővel, mert halálosan szerelmes, hanem fél, hogy a felesége elválik és kiperli a gatyájából is. Ezért az ügyfelet egy másik korba helyezzük, ahol következmények nélkül kiélheti a vágyait. És ha az adott végletes körülmények között is kitart a jóban, akkor valóban erkölcsös, és erről tőlünk bizonyítványt is kap.
– És ha nem az? Ha valaki, aki eddig teljesen erkölcsös életet élt, de kiderül, hogy csak gyávaságból, akkor mi a helyzet?
– Akkor egy „relatív” minősítésű erkölcsösség-igazolványt kap. Ahogy mi mondjuk magunk között: AAA plusz unalmassági bizonyítványt.
– Ez nagyon szép, de hogyan működik a gyakorlatban?
– Kérem, mi hét dimenzióban vizsgáljuk a bűnre való hajlamot, mindenkit egy körutazásra küldünk a múltban. Napóleon életébe küldjük vissza, hogy a kevélységét megvizsgáljuk. A fösvénységet pénzügyi tanácsadóként teszteljük a huszadik századi Dél-Amerikában. A bujaságra való hajlamot az ezerkilenszázhatvanas évek Amerikájában. Az irigységet valamelyik huszadik századi deportálás kapcsán tapasztalhatják meg ügyfeleink. A torkosságot Lucullus vagy Vitellius lakomáján élhetik át…
– Vitellius? – értetlenkedtem.
–Nos, ez arra utal, hogy a jelenlegi történelemoktatás elmarad a lehetőségeitől. Természetesen, ha kívánja, utazás előtt egy rövid kurzuson vehet részt az adott korra vonatkozó ismeretekből. De hogy visszatérjünk a termékpalettára: haragot egy tetszőlegesen kiválasztott vallásháborúban, a jóra való restséget pedig Szübariszban tanulmányozhatja.
Meg sem mertem kérdezni, de elhatároztam, hogy amint egyedül leszek, utána nézek, mikor és hol is volt Szübarisz. A hölgy zavartalanul folytatta:
– Tehát az ügyfelet visszavisszük az adott korba és helyszínre, az ott eltöltött idejéről felvétel készül, amit kiértékelünk, mind a hét szempontot egytől százig osztályozzuk, és összefoglaló jelentést készítünk, amit a munkaadója, vagy a leendő párja rendelkezésére bocsáthat.
– Már említette, de a párok esetében hogyan működik ez a dolog?
– Csak kölcsönösségi alapon. Mielőtt két ember összekötné a sorsát, megtudhatják, hogy a másik kiélezett körülmények között hogyan viselkedne. Természetesen a legtöbb ember sohasem éhezik, hogy a párja, vagy a gyerekei elől megegye az utolsó falat ételt, de cégünk filozófiája szerint joguk van tudni egymás gyengeségeit.
– És van kereslet iránta?
– Sajnos a marketingrészlegünk rossz taktikát választott. Korábban úgy hirdettük, hogy segítünk megtalálni a tökéletes embert, de azok a párok, akik értesültek a másik hibáiról, szakítottak egymással.
– Nem találtak egyetlen erkölcsös párt sem?
– Uram, mi még csak öt éve vagyunk ezen a piacon, ne várjon gyorsan ilyen eredményt. Ezért új taktikát választottunk: a párok számára erkölcstelenségi bizonyítványt állítunk ki. Higgye el, erre sokkal nagyobb a kereslet.
– Valóban?
– Igen. Nézzen őszintén magába: egy erkölcsös hajadont szeretne vagy egy szexistennőt? Egy nagylelkű embert, vagy olyat, aki kapzsi, de mindig van pénze? Az új jelszavunk: Izgalmas párválasztás. De ha nincs még jelöltje, igénybe veheti társkereső szolgáltatásunkat is, ahol megkeressük Önnek a hasonló hajlamokkal rendelkező célszemélyt…

Még pár percig maradtam, hogy a cégemnek a kért erkölcsösségi-igazolványt megrendeljem. Közben azt vettem észre, hogy a lehetőségek engem is egyre jobban izgatnak. Vajon milyen lehet az intenzív semmittevés, vagy a kötöttségek nélküli szex?
Ha beválik, lehet, hogy én is igénybe fogom venni a társkereső szolgálatukat. Milyen szép is lesz majd a hosszú téli estéken a közös gyilkolászásainkra emlékezni…