Hiszek a szerelemben. Hiszem, hogy olyan, mint a tűz. Nem tudhatod, hogy melengeti-e majd szíved, vagy porig égeti házad. Hiszem, hogy megváltoztat. Ha viszonzásra lelsz, minden pillanat boldogabb lesz. Ha elutasítanak, vagy nincs elég merszed, csendben szenvedsz, pedig kiáltanál.
Hiszek a színjátékban. Hogy az összes ember játszik. Hogy sose lehetsz biztos abban, ki is valójában a másik. Nem tudhatod, a karaktert vagy magát a színészt ismerted-e meg.
Hiszek a csalódásban. Szükség van rá ahhoz, hogy tanulni tudjunk. Megtanulni, hogy a bók nem esküszó, és a csók nem pecsét, a vonzalom pedig nem azonos a szerelemmel. Megtanulni, hogy a barátok is emberek és megbánthatnak, megváltozhatnak, ellened fordulhatnak. Megtanulni, hogy felülemelkedhetnek a többin, és egy egész életen át kitarthatnak melletted és Te mellettük. Hiszek abban, hogy át kell élni a csalódásokat ahhoz, hogy igazán értékelni tudd a jó dolgokat.
Hiszek a próbálkozásban. Hiszem, hogy az egyetlen igazi kudarc, ha feladod a próbálkozást. Emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, ne a gyermek kétségbeesésével!
Hiszek az álmokban, a célokban, melyekért küzdeni kell, miközben mindent elrontva álmodok egy olyan életről, mely nincs összetörve.
Hiszek a családban, és hiszek az otthonban. Hiszem, hogy egyszer majd megtalálom az igazi Otthont, ahova ha hazatérek, nem a rosszul leplezett feszültséget érzem.
Nem hiszek a szavakban, attól még ugyanaz az ember maradsz. Ha nincs mögöttük érzés vagy gondolat, ne mondd ki a mondatokat!
Hiszek a magányban. Az egyedüllétben látjuk igazán, kikké válhatnánk. Mikor önmagunkkal vagyunk összezárva. És hiszek a társaságban. Még akkor is, ha csalódhatunk egy barátban.
Hiszek az egyénben. Az egyén gondolataiban, érzéseiben és tetteiben. Elítélem a tömeget. A megváltozott, egybeforrt gondolatokat. Találd meg önmagad és tarts ki amellett!
Hiszek az apró örömökben, a csodákban, a szépben. És ezek a dolgok, ha csak egy perc értelmet nyernek, már volt értelme az életnek. Hiszem, hogy érdemes élni. Hiszem, hogy az a fontos, hogy szeress élni, és ha kell, merj remélni.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-01 00:00:00
|
Egyéb
Jelenleg 13 éves vagyok.
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
Hozzászólások
Kicsit túl megszerkesztettnek, túl merevnek találom viszont.Szóval kicsit szabadabban, őszintébben ... :yum: :heart_eyes:
a merevségre annyi, hogy ez az írás egy házidolgozat volt még anno, és adott mintára kellett építeni :)
Babits-tól az Örökkék ég a felhők mögött c. műve alapján.