Gyors felépülés

1. VENDÉG: Kitalálom! Egy nő miatt bánkódik, igaz?

2. VENDÉG: Mi? Hozzám beszél?

1. VENDÉG: Igen magához. Már vagy 1 órája ülök ebben a nyomorúságos bárban és figyelem magát, meg a sötét felhőt a feje felett. Nő ügy, igaz?

2. VENDÉG: Miből hiszi?

1. VENDÉG: Már az ötödik sörét issza, s közben a semmibe mered.

2. VENDÉG: Nos… ha érdekli… kirúgtak…

1. VENDÉG: Igazán sajnálom.

(rövid csönd)

2. VENDÉG: Tudja, a nejem egy igazi angyal. Valóságos tündér, de könnyen összeroppan a terhek súlya alatt. Ezért szoktam minden gondunkat felvállalni, és ezért nem fogom megmondani neki, hogy elvesztettem az állásomat.

1. VENDÉG: Tehát végső soron egy nő miatt bánkódik.

2. vendég: Inkább részben.

1. VENDÉG: Tudja, az én nejem is angyal. Méghozzá egy bukott angyal. Állandóan a nyomomban van, a semmiért piszkál és szidalmaz.

2. VENDÉG: A „semmi” alatt azt érti, hogy azok a bajok, amikről nem is maga tehet?

1. VENDÉG: Nem… A „semmi” alatt azt értem, hogy azok az el nem követett tettek, amelyekből óriási hasznot húzhatnék.

2. VENDÉG: Értem… De állása van?!

1. VENDÉG: Igen, az van.

2. VENDÉG: Akkor, még így is jóval szerencsésebb, mint én.

1. VENDÉG: Azt nem hinném. Ha tényleg egy olyan csoda a maga felesége, akkor szívesebben lennék a maga bőrében. Az én drága hitvesem egy igazi sárkány… Mióta elvettem, csak a baj van vele!

2. VENDÉG: Mikor házasodtak?

1. VENDÉG: 2 hete. Maguk?

2. VENDÉG: 5 éve.

1. VENDÉG: Vannak gyerekeik?

2. VENDÉG: Igen, egy 4 éves kis lány, és most érkezik egy kis fiú is.

1. VENDÉG: Na fene, gratulálok!

2. VENDÉG: Köszönöm.

(Csönd)

1. VENDÉG: Nekem 3 gyerekem van.

2. VENDÉG: Mi-micsoda?

1. VENDÉG: Jól hallotta… A nejem volt férjétől vannak. Én is csak múlthéten tudtam meg, amikor nálunk aludtak.

2. VENDÉG: Na, de kérem! Ez nem lehet komoly! Azt akarja nekem bemesélni, hogy elvett egy kiállhatatlan nőt, akinek 3 gyereke van, és akikről csak nem rég értesült?

1. VENDÉG: Igyon még egy kicsit és magának is mindegy lesz!

2. VENDÉG: Hát, nem irigylem.

1. VENDÉG: Ez még semmi! Tegnap az a boszorkány kijelentette, hogy a nagyobbik fiának fizetni kéne az egyetemet.

2. VENDÉG: Hát olyan nagy már?

1. VENDÉG: 12 éves.

2. VENDÉG: Tessék? És az egyetemére kellene a pénz?

1. VENDÉG: Én is ezt kérdeztem az asszonytól, erre részeg disznónak nevezett, kirohant az utcára és sikoltozva azt mondta ”Emberek! Emberek! A férjem egy kapzsi, önző, dög!”. Ráadásként a „micsodámat” szidalmazta. Kénytelen voltam engedni.

2. VENDÉG: Nos uram, részemről az öröm, hogy ebben az elmúlt 5 percben saját problémái felsorakoztatásával visszahozott az életbe. Még ma neki állok munkát keresni, de előbb veszek a feleségemnek egy szép csokor rózsát. Isten áldja!