Forgatási Élményem

Mivel a "Csernobil egy 6 éves kisfiú szemszögéből" című művem felkeltette egy riporter érdeklődését, és nemrég volt Csernobil évfordulója (április 26), volt alkalmam a Fókuszban szerepelni, és azután írtam ezt a kis történetet, hogy is zajlott az a bizonyos várva várt nap.


Forgatási Élményem:

2008. április 24. A nap, amelyet sose fogok elfelejteni. Egyrészt mivel pont április 24 apum születésnapja, másrészt ugye e nap volt a forgatás.
Már nem is tudom mikor írtam meg a Fókusz stábjának, hogy mi lenne, ha forgatnának velünk Csernobilosokkal egy riportot. Na mindegy. A lényeg, hogy megírtam, elment az e-mail, majd jött a válasz. Először a TV2-nek írtam, de ők nem hogy nem akartak volna forgatni, hanem még válaszra se méltattak. Igaz, nem tudom megkapták e az e-mailt vagy pedig csak nem érdekelte őket. Hála az Rtl Klub-nak jött a válasz, és nagy meglepetésemre az a válasz, hogy forgatni szeretnének. Ezt tisztelem bennük, hogyha nem is akartak volna forgatni velem, legalább azt is megírták volna, hogy: Hát bocsi Feri, de nem érdekel a téma. Na miután megírtam és elküldtem az e-mailt, napokon át izgatottan vártam, hogy s mint lesz tovább. Pár nap múlva felhívott a Czakó József úr, aki kérdezősködött kicsit, hogyan alakult ki nálam a Csernobil mániásság. Nagyon kedves ember. Elmondtam neki, hogy ezt kicsit hosszú elmagyarázni, és tulajdonképpen én sem értem, hogy alakult ki, mivel Csernobil, a sugárzásjel, a riadó jelzésekor hallható sziréna, hang alatt forgó figyelmeztető lámpák, az orosz autók, teherautók, a TATU együttes, az orosz fegyverek, talán ezek vezettek mind oda, hogy Csernobil mániás lettem. Ja és nem utolsósorban persze az, hogy immáron 6-7 éve vártam a S.T.A.L.K.E.R.-t ami ott játszódik. Tulajdonképpen én sem tudom. Csernobil mindig érdekelt, de ezek a dolgok mind erősítették az érdeklődésemet. Egyre jobban érdekelt a téma, és elhatároztam, hogy TRVTKO: Pokoli Történetek könyvét kérem szülinapomra, és már rögtön lapoztam is Csernobili epizódhoz. A többi epizódot csak később olvastam el. Ahogy olvastam a Csernobili epizódot, szinte játszódtak a fejemben a képek, ahogy a könyvet olvastam. Leginkább ez ösztönzött, és ösztönöz mai napig is, hogy ki kell menjek oda, és látnom kell azt a helyet. Nem mondanám magam "Katasztrófa turistának" az már csak mellékes, hogy a szintén TRVTKO könyvében említett Bözödújfalu-t sikerült a valóságban is látnom. Az is megdöbbentő volt. Ahogy odaértünk rögtön elkezdtem kamerázni, és szép lassan körbe vettem az egész tájat. A hegyoldalt (vagy inkább csak domboldalt)ahol lejöttünk a kocsival,majd a hidat ahol átjöttünk,és a másik oldalt ahol ide jutottunk. Megdöbbentő volt látni a templomot,amint ott áll teljesen éveken át a víz áztatta épület(igaz mostmár alacsonyabb volt a vízszint igy nem volt víz alatt). Talán csak a jóIsten tartotta egyben figyelmeztetvén az emberiséget, hogy még egyszer ilyet ne kövessen el. Az elárasztott faluból semmi nem látszik,ha nem lenne ott ez a templom és a vízből(kb a parttól egy 150-200 méterre bent lévő)villanyoszlop,akkor senki nem mondaná meg hogy itt valaha falu volt. Nem lenne semmi ami emlékeztetné az embereket a szomoruságra,és az emberi szörnyűségre,kapzsiságra,hogy mit tettek az itt élő emberekkel és lakhelyeikkel,otthonaikkal,emlékeikkel. A villanyoszlopot látva,szinte ugrottak be jelenetek mintha itt laktam volna. Láttam hirtelen idős asszonyokat házaik előtt lévő öreg roskadozó padokon ülni,és közben beszélgetni,valamint a kocsmából éppen hazafelé tartó Gyula bá-t,amint int az asszonyoknak leszállván fél lábát még a bicikli pedálon tartva,amint hétvégén mindenki templomba megy és imádkozik valamint az utcán a macskákat kergető kis csintalan gyerekeket. És ez egyszercsak hirtelen,mind mult idő lett úgy ahogy Csernobil és Pripyat is. Aki idegenként megy oda(mint én is),annak elsőre ez csak egy szép nagy tó semmi más. Csak a templomtorony és a kiálló villanypózna emlékeztet arra,hogy ez itt ami víz alatt van valaha falu volt. Emberek,gyerekek otthona,baromfik és sertések óla. Elnézést most kicsit elkanyarodtam a forgatási emlékemtől:):):)Tehát akkor visszatérvén:elbeszélgettem a riporterrel hogy mi fogott meg Csernobilban,hogy alakult ki ez a mondhatni Mániám iránta. Egyesek kérdezték is hogy ez egy atomkatasztrófa helyszine, hogy lehet hogy ezért rajong valaki?Én se tudtam megmagyarázni csak azt amit az előbb is leírtam. Van aki megérti van aki nem. Senkire nem haragszom a normális,vagy épp nem normális gondolkodás modja miatt,aki megérti s aki nem mindenki ugy vélekedik számára érdekes vagy unalmas dologrol-dolgokrol,ahogy tetszik. Van aki New York-ba vágyik(eleinte ez volt az első cél hogy oda jussak el de mióta volt Szept 11 már nem akarok már nem ugyanaz)van aki Hawaii-ra én speciel Csernobilba. S hogy mért?Mert ugy érzem látnom kell ezt a helyet,ahol szintén pár óra vagy percek leforgása alatt,emberek élete ment tönkre,munkájuk odalett s lakhelyeiket el kellett hagyniuk. Ahol szinte megállt az idő,és az életnek (mármint az emberi életnek nyoma sincs). Nemtudom talán hülyén hangzik,de volt egy autóroncsos képem,amint egy kibelezett Lada egy falnál állt(majd megprobálom megkeresni). Másnak az csak egy roncsautó amint a fal mellett áll,de én mégis meg tudtam benne látni valami szépet. Hogy mit azt ne kérdezze senki én sem tudom,de annál is volt ami megfogott. Rejtélyes dolog az emberi agy ,mert van akit megfog egy hires festő festménye és milliókat képes adni érte,míg valaki más tök rondának találja,és egy vasat se adna érte. Csak vártam és vártam a riporter jelentkezését,akár e-mailben akár telefonon. Azt beszéltük meg,hogy esetleg beülnénk valahova a többi taggal s közben italozgatnánk mindenki amit tetszik,persze aki alkoholt az mértékkel ugyanis ne dőlingéljen a kamera előtt szegény Horkai Palit jól megdolgoztatva:):):):):):)Nemtudom mennyi idő múlva,de jelentkezett a riporter,és én persze folyton azért nyaggattam mivel az időpont és helyszín nagyon sokat vet a latba,és azért rágtam én is a fülét hogy minél előbb közölje velem legalább egy héttel,hogy mindenkinek időben tudjak szólni hogy munkahelyről vagy iskolábol ki tudjon kéreckedni. Tulajdonképpen csak a forgatás előtt 2 nappal tudtam szólni,de erről a Riporter SE TEHET mivel ő se tud előbb szólni,hogyha pl még az Aszódi Attila se tudja mikor tud időt szakítani ránk. Eleinte azt hittem,hogy nem jön össze a forgatás,mivel egyre többen jelezték ugye hogy nem tudnak jönni, és egyre jobban éreztem hogy:hát ebből nem lesz semmi. Meglepetésemre egész jol sikerült,még ígyis hogy csak én és Marcell voltunk. Eljött hát 24-e. Már délelőtt kb 9:30-kor ott gubbasztottam a lépcsőházunk ablakában,lesve mikor tűnik fel az RTL KLUB-os autó. Közben apum is hazajött. Nagyon izgatott voltam,de ahogy apum hazaért kicsit megnyugodtam hogy előbb ért ő ide, mint a stáb. 10-11 óra között nagyon izgultam mig apum haza nem ért,mivel az időpontban úgy egyeztünk meg a Czakó úrral,hogy 10-11 között jönnek. Már elmúlt 12 óra is. Kb fél egy felé érkezett meg egy ezüst kombi Opel Astra. Amint kiszállt a hangmérnök srác(bocs a nevére már nem emlékszem) a kocsi hátuljához ment,kinyitotta a csomagtartó ajtót,és egy ilyen védő lemezt vett le ami pont ugy volt kialakítva mint az autó csomagtere(mivel később mondta a riporter hogy anno ellopták már a kamerájukat és ez ilyen lopásgátló). Jobb oldalon ült elől a Horkai Pali(igen az a Horkai Pál aki a "Csernobil a mi szemünkkel"című dokumentumfilmet forgatta)és hátul a Czakó Józsi. Tulajdonképpen akkor abban a pillanatban,még nem tudtam melyikük is a riporter és meg is lepődtem,hogy hárman vannak mivel úgy gondoltam ketten lesznek. Egy aki a kamerát rögzíti és elinditja,valamint a riporter aki kérdez. Na sebaj, elvégre is még sose szerepeltem. A hangmérnök srác hozta fel az egyik nagy csomagot,ebben volt a mikrofon és minden egyéb,míg a Pali cipelte fel a kamerát,és a riporter is jött. Felajánlottam hogy segítek valamit vinni,de mivel már régóta vannak a szakmában,gondolom megszokták a kilókat hogy mi milyen nehéz. Felfelé menet közben viccesen megjegyeztem,hogy a harmadik emelet,de sajnos nincs lift arra már nem tellett:):):):):):):)Felértünk. Belépvén az előszobába kissé szűkös volt a hely,mivel éppen az új mosógép szűkitette le kicsit a szokásos utat:):)Belépvén a szobámba rögtön a nagy autó gyűjteményemet vizslatták,és csodálkoztak hogy jó sok van:):)Egyikük azt hiszem a hangmérnök srác,leguggolt és elnézegetett egyiket másikat,míg a Józsi megkérdezte hogy: gyüjtő vagyok?Mondom:igen gyüjtöm őket mai napig,és nemrég neveztem ki magam autójavítónak is,mivel párat megcsinálok amelyik régóta mondjuk a szekrény alján pihen,míg van egy másik amelyiknek a tengelyeit fel tudnám használni,szóval FECsO SERVICE lettem:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D. Ezekután jött az a dolog,hogy felállították a kamerát,viszont a szobámban túl világos volt,így még az ablakhoz csiptettem egy másik lepedőt,hogy a monitornál sötétebb legyen mikor azt filmezik,amint tolom a játékot:D:D:D:D:D. Végülis jó lett amint láttam,nem sokat lehetett látni hogy ott van még egy függöny féle. Nagyon izzadós,izgulós típus vagyok,így nem tudtam hogy fog látszani-e pl a tv-n keresztül,hogy gyöngyözik a homlokom. Miután felvették a játékjelenetet,gyorsan megtöröltem izzadó homlokom,majd újra rájuk koncentráltam. Pali a kameraMAN szólt,hogy majd néha-néha nézzek a Józsira,viszont a kamerába SOHA:):)De miközben toltam a játékjelenetet,mindig ugye oda koncentráltam,igy a Pali egyszer gyengéden megfogta a fejemet,és a riporter felé fordította:D:D. Az hagyján még a játékjelenet se volt olyan ahogy kellett volna,ugyanis"Csernobil külső"(én csak igy szoktam elmenteni)mikor betöltődik a Csernobili rész viszont a reaktort még nem látod és egy ilyen kis hidfélén állsz,és akkor jön 3-4 MI 24-es. Ugyanis nem voltam közelebb az erőműhöz,így azt csináltam hogy nem is lőttem le sok embert,hanem szinte másodpercenként mentettem az állást,mert ugye a játékban a legtöbbször az a probléma(legalábbis nálam)hogy mindig beleélem magam s mire újra életre kelek:basszus most megint innen csináljam meg?-helyzet lesz. Úgyhogy nem is nagyon lőttem le emberkéket. Csak rohantam rohantam. . . . . . összejött minden,ugyanis az volt a helyzet,hogy már ott voltam az erőműnél,de ekkor támadott meg egy nagy mutáns,akkor lőttek,plusz még a rám lövő MI 24-es is ekkor basztatott. Nagyon örültem mindhármuknak hogy pont egyszerre kell és most mikor forgatnánk:):)Elcaplattam az erőmű oldalánál lévő lépcsőkhőz,és felmentem az erőmű tetejéhez,hogy ne baszogasson senki mikor itt mi most forgatunk:D:D:D:D. Végre valahára a MI 24-es is lekopott rolam,és talált magának más jobb elfoglaltságot. Ez volt az a jelenet amit láthattatok is a Fókuszban hogy:ez itt most az erőmű teteje ahova feljöttem. . . . . . . . Miután megvoltunk a forgatással,mondta a Józsi hogy keressünk ilyen kihalt helyet,ahol felolvasnék részletet a novellámból. Igen ám,de mivel nekem a Stalker miatti márciusi gépfejlesztés miatt már nem volt a gépen a novella,így elmentünk az Örs Vezér Térnél lévő valamiféle,Hírközlési Iskolába(nemtudom pontosan)kinyomtatni. Ugye én meg nem másoltam be otthon,mivel ajánlottam a riporternek a novellát, és el is olvasta,de nem gondoltam volna hogy majd fel kell olvassak belőle. Na ez kellemes meglepetésként ért:):)Még a forgatás előtt gyorsan összegyüjtöttem STALKER-es,Csernobilos zenéimet,(játékajánló videókból,valamint YouTube-ról lelopott videókból átkonvertálva)hogy majd tudjanak miből csemegézni,hogy melyiket rakják be a riport alá. Mondta is a Józsi,hogy ő is tolja a játékot,de a zenéi nincsenek meg neki na mondom:akkor most meglesznek:):)Pali mondta hogy hova álljak,meg hogy mikor induljak,ugye ahogy ez szokott lenni hogy pl levesznek téged ahogy jössz ki az ajtón. Ő vagy a Józsi,valami bőrgyárat emlegettek,én nekem pedig Újpalotán jutott eszembe valami elhagyatott kórház féleség. Végülis egyik se lett,hanem nem messze a Reitter Ferenc úttól,a patak mentén találtunk vasúti vágányokat,ahol jártak vonatok,de ott volt az a két lerobbant marhavagon is. Akkor kiszállván az autóból,szintén mondta a Pali,hogy majd ha szól induljak el a lépcsőn fel. Oké az megvolt,lefilmezte majd mikor ő is feljött akkor a korláthoz rakta a kamerát,és akkor jöttem be én mint ilyen magányosan elmélázó Csernobil rajongó:):):):):)Utána lementünk a marhavagonokhoz,ott felültem az ütközőkre egyik lábamat felrakván,és mint láttátok ott olvastam fel a novellámból egy kis részletet. Nagyon élveztem. Már eleve késésben voltunk kicsit,mivel kb 14:45 kor végeztünk ott a vasúti kocsiknál. Gyorsan vettük hát magunkat,és elindultunk a Műegyetemre. A rakparton mentünk, majd a Lágymányosi hídnál feltértünk. Pluszban volt még egy kis kocsisor is,igy hát engem még az is idegesített hogy:uram Isten vajon most még hányan lesznek ott?Biztos azt hitték kacsa,és nem várnak 3-ig mert ugye 2 órára volt írva az időpont. Senki se szeret várni a másikra,főleg nem 45 percet vagy egy órát. Végülis megérkeztünk a Műegyetem Főépülete elé,és már ott várt ránk Marcell és édesapja. Bemutatkoztunk egymásnak,és a riporternek is. A Józsi elküldte a Palit és a hangmérnök srácot,mivel helyet azt nem találtunk és különben se tudtuk hogy hol van a reaktor. Kicsit még odébb volt,igy hát elsétálgattunk oda. Belépvén a kapun rögtön ott volt a térkép,hogy mi hol van és egy kifakult kis Atomjeles matrica jelezte,hol is van a reaktor. A Pali lefilmezett minket amint ott álltunk, de ezt ti is láthattátok hogy:. . . . . . Feri most egy másik Csernobil rajongóval Marcival jött ide. . . . . . . és közben egy 180 fokos gyorsított fordulatot vett a kamera. . . . . . . kb félúton pár diák megnézett minket ugye,hogy kamera meg minden hogy vajon kik ezek meg stb. . . . . . végre elértünk a helyszínre a reaktorhoz. Nagy lapos kupolás épület. . . . . . . . . . . még mondtam is a Marcell-nek,hogy itt szemben volt a melohelyem(mármint iskolaszerződéssel gyakorlati hely ugyanis vendéglátást tanultam sajnos nem jött össze de nem azért mert nem sikerült hanem mert későn jöttem rá hogy szakmát tévesztettem na mindegy ebbe ne menjünk bele). Még gondolkoztam is hogy gyorsan átrohannék szólni Erikának,a kis büfés csajnak,aki mindig kis copfos hajával boldog kis arcával,elvarázsol mindenkit aki betér,valamint hátha találkozok régi nagy cimborámmal,és egyben mondhatni főnökömmel,Gyulával aki nagyon jó fej, hogy elújságoljam nekik,hogy most forgatni vagyok itt,és pénteken látható leszek a tv-ben a Fókuszban. De nem mentem át. Mondom hogy néz az ki hogy én a főszereplő,itthagyjam a Marcell-t,az apukáját,a stábot,miközben az Aszódi Attilára várunk. Áhhh. . . . . . Kb egy 5-6 perc várakozás után, megjelent Aszódi Attila. Bár még sose találkoztam vele,és dokumentumfilmben sem láttam,valamint a számitásos "Csernobil:tények,okok,hiedelmek"könyvét olvastam,nagy örömömre szolgált hogy megismerhettem őt. Belépvén a reaktor portájára,kaptunk a portás hölgytől a cipőnkre ilyen kék fóliát,valamint egy fehér köpenyt,és egy kis személyi dozimétert. Alá kellett írni egy lapon hogy átvettük,valamint számát,és az értékét hogy nulla. Szegény Marcell,nem jöhetett be mivel nem volt 16,és nagyon szigorúan vesznek minden szabályt. Az édesapja megkérdezte,hogy nem lehetne-e,hogy az ő igazolványával beengedjék. Én közben magamban azért rimánkodtam,hogy most az egyszer nem lehetne kivételt tenni,mivel Marcell-nak is szerintem nagy élmény lett volna a reaktort megnézni,a kapcsolótáblát stb. . . . . de mivel láttam Aszódi Attilán hogy nagyon komolyan veszi a szabályokat,szinte rá se kérdeztem. Rálépvén a sugárzást mérő berendezésre figyelmeztetett Attila,hogy ha a sárga kis lámpa elaludt akkor bemehetek. Ez ugye mindenkinek a saját érdekében mutatja,hogy van e valamilyen sugárzása pl ha hozzá dörgölőztünk valamihez,vagy ilyesmi. . . . . . . Szegény Marcellt nagyon sajnáltam,hisz neki is nagy élmény lett volna látni a reaktort,és megtudni dolgokat. Attila egy csomó dolgot mondott el,hogy mit azt most ne kérdezzétek,mert ezek ilyen tudományos dolgok voltak,meg eredmények szóval nekem ez sok és bonyolult:):):):):):):):)Ezután felmentünk a reaktor tetejére. Pár fotót csináltam is telefonnal. Nagyon jó volt látni a reaktor alját:):)Bementünk még a reaktort kezelő személyzethez,és ott a szemünk előtt állították le a reaktort,ami 14. 0-14. 1 Watt között termelte az energiát. Kifelé jövet a kezelő teremből,egy szinttel lentebb,fiatal palánták végeztek valami méréseket,és én megkérdeztem Aszódi Attilát hogy a fiatal tudósok éppen mit csinálnak ott lent,mire rákérdezett hogy:lemenjünk oda?Mondom neki:igen menjünk:):)Ahogy odaértünk a fiatalokhoz,megtudtuk hogy éppen olyan méréseket végeztek,hogy megkülönböztessék az alfa,és gamma sugarakat. Ezekután felmentünk,majd pedig átmentünk a sugárzást mérő detektor kapun,és ujra találkoztunk Marcell-el. Közben Ő az egyik tudós sráccal folytatott valamiről tudományos eszmecserét. Ezekután leültünk egy asztalhoz,és Aszódi Attila a laptopján mutatott pár fotót kis élménybeszámolókkal tarkítva. Közben azon gondolkoztam,hogy majd milyen kérdést tegyek fel Attilának. Két kérdésen agyaltam. Az egyik ez volt:Ön mit gondol az RBMK reaktor típusról?A másik kérdésem pedig így hangzott:Ön szerint szüksége volt az emberiségnek erre a balesetre,hogy ily áron tanulja meg,hogy csak óvatosan az atomenergiával?Marcell-nek is volt egy két kérdése a professzor úrhoz. Én végülis,inkább a második kérdést tettem fel,ráadásul kétszer is,mert először megválaszolta és utána mondták a Józsiék,hogy akkor most ezt elkezdjük venni,és tegyem fel újra a kérdésemet. Forgott a kamera,és én újra felraktam a kérdésemet:Ön szerint szüksége volt az emberiségnek erre a balesetre,hogy ily áron tanulja meg,hogy csak óvatosan az atomenergiával?Aszódi Attila válasza ez volt:Szerintem egyáltalán nem,mivel ha annak idején nem épül meg az RBMK típusú reaktor,ha nem következik be ez a hiba,hogy hagyják megépíteni ezt az instabil,és bonyolult reaktortípust,valamint hogy hagyják üzembe is állitani,akkor ez az egész nem következik be. Ezekután én és Marcell,levettük a fehér köpenyt,valamint a cipőkről a kék védőfóliákat,és leadtuk a "személyi" dozimétert. Ekkor beállították a kamerát,és akkor vették fel azt a jelenetet amikor a professzor úr válaszol,a riporter kérdéseire. Miután meg voltak a kérdésekre adott válaszok,megköszöntük a riportot és a lehetőséget,hogy itt lehettünk,szerepelhettünk,beszélhettünk egy híres professzorral,és egyben a könyv szerzőjével. Apropó,ha már könyv:miután megköszöntük gyorsan még dedikáltattuk a könyvünket,ugyanis én is,és Marcell is hozta magával a könyvet. Igaz akkor még egyikőnk se tudta,hogy Aszódi Attilával fogunk találkozni,mivel egy másik professzorral beszélgettünk volna. Nekem ezt írta a könyvbe:(ide majd azt ird amit a könyvbe irt Aszódi). Fogtuk magunkat és a Paliék összepakoltak. Kifelé menet én még kicsit elbeszélgettem a Palival,hogy milyen volt Csernobilban lenni,és forgatni,valamint némi infót kaptam,hogy kb mennyi lenne ha az ember ki akarna oda jutni. Mondtam neki hogy én autóval mennék ki,de azt mondja hogy úgy nem nagyon engednek ki senkit,valamint arra is vigyázni kell hogyha ilyen idegenvezetővel mész(pl ilyen buszos csoportos utazás)hogy vannak felvigyázók akik figyelmeztetnek,hova mehetsz hova nem. Pl ha már 5 méterrel odébb mész,akkor megütheted a bokád. Én nemtudom ebből mi igaz,mi nem,nem hiszem hogy kamuzott volna sőt biztos nem mivel nagyon érdekelt a téma,ezt látta rajtam ő pedig önfeledten számolt be akkori élményeiről. Rákérdeztem:újra kimennél oda?Azt válaszolta:igen. Kb 50-80 ezer Ft-ra lenne szükség,mivel azt mondta hogyha megvan a pénz talán el tudnák intézni hogy beszélnek Aszódi Attilával,ő megszerzi az engedélyeket,és akkor ki lehetne menni. Persze én rögtön közbevágtam,hogy a Klubomból,és a játék Fansite oldaláról is mondták többen,hogy ők is kimennének. Valamelyik nap felvett engem(vagy én őt)egy másik személy,aki jelentkezett a riport után,és őt is nagyon érdekli Csernobil. Valami marketinges emberke,és mivel nála is szóba került ez a dolog,hogy kiutazás Csernobilba (ő is kijönne)azt mondta talán tudna szponzorokat szerezni,de erről nem tudok többet írni,mivel pont 25én este beszéltem vele,és másnap már jöttem le Hévízre szüleimmel,nyaralni. Most is épp édesapám laptopján írom Forgatási Élményem beszámoló művemet:):):):):):)A forgatás után kijöttünk a reaktor kupolás épületéből,majd ott még kicsit forgattak Marcell-al,és gondolom ezt a jelenetet rakták be hogy:a radioaktív izotópoknak utánanéz stb. . . . . . . kiléptünk a kapun. Elbúcsuztam a Józsitól,a Palitól,és a hangmérnök sráctól,és mégegyszer megköszöntem a lehetőséget,hogy szerepelhettem,ugyanis nekem nagyon nagy élmény volt. Ez a riport számomra nagyon sokat jelentett/jelent. Hazafelé a villamoson,izgatottan hívtam fel édesapámat,hogy végeztem,és megyek hazafelé s közben kíváncsi voltam vajon holnap este a "kisfilmem"után,vajon hány visszajelzést kapok. Ahogy hazaértem,boldogan újságoltam szüleimnek az élményeimet,de mondtam nekik hogy nem is nagyon mondok sok dolgot,majd meglátjuk a Fókuszban. Rögtön kerestünk is egy kazettát amire felvettük,bár aggódtam e miatt,ugyanis a videónk már elég öreg,néha nem is teker stb. . . . . . . . . úgyhogy aggódtam,mivan hogyha majd visszatekerés közben,bekapja a Fókusz riportos filmet,amiben én vagyok és Marcell ami nagy élmény,és nagy emlék számunkra,hisz nem kerül be mindennap egy ismerős a televízióba. Épp ezért akartam egy kézzel fogható emléket kapni erről. Megkérdeztem,még a forgatás előtt a riportert,hogy egy másolatot kaphatnék-e a felvételről,de azt a választ kaptam hogy este az adás után,úgyis fent lesz a neten. Eljött hát az este,és izgatottan vártuk a Fókusz-t. Bejött a 2-3 beharangozott téma,majd elkezdődött. Kíváncsi voltam mikor jövök én. Már nem is tudom mit adtak be elsőként,de mikor a Marsi Anikó bemondta hogy egy nap hiján felrobbant a Csernobili reaktor. . . . . . akkor már tudtam. Ez az én időm. Most mikor pár játékfan a klubokból tagok és ismerőseim,családtagjaim nézik,amint én benne leszek az adásban:):):):):):)Eleinte ezért aggódtam nagyon,nehogy az legyen hogy mégse jön össze a forgatás,mert az nekem lett volna a legkellemetlenebb,mivel mindenkinek elhintettem,hogy ekkor meg ekkor látható leszek meg stb. . . . . . akkor csalódtak volna bennem a rokonok,barátok,haverok hogy:hahaha csak kamuztál. . . . . . A közösségi oldalról a Myvip-ről is sokan biztos azt hitték volna,hogyha nem jön össze,hogy csak kamu volt és így mások bizalmát veszítettem volna el. Szóval jól ráb. sztam volna. De mivel gondoltam hogy már jo sok munka volt benne ebbe az egészben,mondom biztos nem fogják csak ugy veszni hagyni. Szerintem sokan azért is nem tudtak eljönni,mert ugye én és a riporter is csak két nappal tudtuk meg az időpontot,valamint páran jelezték hogy vizsganap van,mig más Diákönkormányzat vagy minek volt az elnöke,és úgy emlékezett pénteken lesz de mégsem hanem csütörtök. Emiatt nem haragszom senkire. Csak kicsit elszomorodtam. Akik irták hogy érdekli őket a forgatás,azoknál meg is néztem hogy kb mikor néztek be utoljára a Myvip-re,és sajnos sokaknál láttam azt hogy az Elmúlt héten belépett. Na most mikor egy ilyet lát az ember,belegondol abba hogy írhatom én most időközben a levelet neki,2 nappal előtte,ha csak az elmúlt héten lépett be,akkor Isten tudja mikor lép be újra s kapja meg a forgatási helyszínről,és időpontról szóló e-mailt. Lehet hogy már csak utána. Időközben még mikor mentünk a vasúti kocsis helyszínre,ahol forgattuk a Csernobil novellából való felolvasásos jelenetet,jó sokáig álltunk a vasúti átjárónál,miközben legalább 4 vonat elment,szóval jó 10-15 percig ott álltunk,és közben a Pali,meg a Czakó Józsi is csinált telefonnal-fényképezővel képeket a vasútállomásról mivel ugye azok is ilyen idősödős épületek voltak meg stb ami tökre ilyen Stalker helyszín lehetne. Megkérdeztem hazaérve a felvétel után hogy megkaphatnám e azokat a képeket,valamint azokat a Pali el tudná e küldeni amiket akkor Csernobilban készített. Még nem kaptam rá választ,de remélem majd írnak. Nekem nagyon sokat jelentett-jelent ez az emlék,és örülök hogy voltak akik foglalkoztak vele. Ugyanis nagy megemlékezéseket nem csak akkor kell tartani mikor nullára végződő idő telik el az eseménytől számítva,hanem szerintem minden évben meg kellene emlékezni erről a dologról. Ez olyasmi mint a Holokauszt. A dicsőség persze nem száll a fejembe,nagyon örültem hogy összejött ez az egész,és bár csak ketten voltunk(talán furán hangzik de örülök hogy csak ketten voltunk)mivel igyis elég rövidre sikeredett ugye a riport és amit én meg a Marcell tett fel 1-1 kérdést az se került bele. Elárulok egy titkot:akkor is kiutaznék Csernobilba,látni ha ez az életembe is kerülne.


Ezt a történetet azért irtam,hogy nektek is legyen egy kicsivel több érzésetek erről,hogy is zajlott le az egész,ne pedig csak annyi amennyit a Fókuszban láttatok. Ez a riport közös eredmény,nem érzem sajátomnak hogy csak az enyém,hiszen Marcell is ott volt,és Ti a többi tag-akár a Csernobil Klubból,akár a Hardwired-ről-ott voltatok velünk lélekben,bár azért nagyon sajnáltuk hogy nem tudtatok eljönni. Biztosra veszem hogy előbb-utóbb,így,vagy úgy,de ki fogunk jutni oda.