Emberek

Emberek. Furák és furcsák. Mert emberek. Fürkészheted őket - kifürkészhetetlenek. Ilyenek. Kiismerhetetlenek. Csak félelemmel tölthet el, ami a belső énükben lakozik. A tudatalatti kiismerhetetlen valósága és a természetfölötti képességek. Amit úgyis a rossz cél szolgálatába állítanak. Mert ilyenek az emberek. Felnőttek és gyerekek. Csecsemők és öregek.
A bőr színe csak külső különbség. A belső sötétség ugyanaz. Fekete, fehér, barna, sárga... bármi. Ateista, vallásos, zsidó, keresztény... akármi. A lényeg ugyanaz. Az ember.
Ha minden tudás a jó oldalon állna, nem lenne szenvedés, nyomor, megállíthatatlan betegség a világon. De nem így van, mert emberek vagyunk.
Az állatok fölé nem az emel minket, hogy van tudatunk, vagy hogy tudunk beszélni, hanem az, hogy a nálunk sokkal erősebb állatot is el tudjuk pusztítani - és el is pusztítjuk. Mert a fegyver a mi kezünkben van. Amíg ki nem veszi valaki kezünkből ezt a fegyvert. Mert egyszer valaki kiveszi. Egyszer még valaki bosszút áll rajtunk. Vagy végleg elpusztítjuk magunkat. Mert emberek vagyunk.

Emberek vagyunk...?

EMBEREK
MBEREK
BEREK
EREK
REK
EK
K

De egyre kevesebben vagyunk igazi emberek, igaz emberi értékekkel. A fő tulajdonság a kapzsiság, a szerzési vágy.
És ezt is embernek hívják.
Mert ilyen az ember...