Fekszem a fűben. Érzem a csábító illatot.
Nem messze tőlem, egy másik helységben valaki ordít, levágták az egyik ujját, mert anyagot lopott.
A Harangok szólnak egy templom tornyából, de sosem tudom: mikor miért.
Csak nézem a felettem lassan elsuhanó felhőket, és próbálom kitalálni: mire emlékeztetnek.
De szürkék és túl hamar szertefoszlanak a komor szobában.
Hűvös szellő fújdogál arcomra, ahogy ott fekszem a fűben.
Máshol biztos jobban érezni a kánikulát, itt szerencsére megy a ventillátor.
Körülöttem marhák legelésznek, sok közülük már magától is jön.
Az egyik kérdez valamit, biztos beparázott. De én nem figyelek oda, hisz ez csak egy álom, a marhák nem is tudnak beszélni.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-06
|
Történetek
Anna lassan lépett be a meleg, gyertyafényes szobába.<br />
A lágy zene, a levendula illata...
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
"Az ember akkor jön rá milyen fontos egy állat, vagy egy ember, ha elveszíti." Már nem tudom ki is mondta ezt, de igaza volt. És ha valakit nem szerettünk, vagy úgy éreztük nem olyan fontos, rájöhetünk hogy ez még se így van...
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
Hozzászólások
Persze ha nekem kéne ott lenni és képzelegni, hogy ne fájjon...
Sok marha van ebben a történetben, talán eggyel több is mint kéne!
Talán az a +1 annyira marha, hogy nem eszi, inkább szíjja aztat a füvet!
Minden tiszeletem az övé, hogy még le is tudta írni!
Tudjátok: A fűre lépni tilos, inkább szídd el!