Életem Szerelme

5:00
Bipp Bipp Bipp
-Kara!Hallod?Ébredj mert elfogsz késni!
-Ébren vagyok!
-Mindig ezt mondod és a későbbi buszal kell hogy begyere a suliba.Öt percet kapsz vagy itthagylak!

Na jó felkelek mert a végén kajak itthagy. Nehezen kimásztam az ágyamból és kerestem valami végzöshőz való viseletet szeptember elsejére. Végzős vagyok, szinte alig tudja elhinni az ember hogy ez már az utolsó éve a suliban. Mire megszokja az ember, már vége is.
-Kara!Basszus itthagylak!
-Oké.
Hamar felkaptam magamra egy fekete nadrágot és egy fekete inget.Belenéztem a tükörbe és hamar lenyomtam a napi szertartásom.
-Huu jól nézel ki Kara.Dögös vagy!!De most menyj és mutassd meg hogy kell fogatmosni!
10 perc alatt vegeztem a tisztálkodásal. Fekete hajam csak simán felfogtam.Felraktam némi sminket hogy kiemeljem a zöld szemem. Hisz a szem a lélek tükre, nem igaz?!
közben hallotam hogy a nővérem dudál.Feldugtam a converse cipőmet és bepatanttam a kocsiba.
-Azt hittem sose leszel kész.
-Már itt vagyok nyugi.Indulhatunk?
-Még te kérdezed?

Fél óra múlva megérkeztünk a suliba.Elszivtam egy szál cigit és elindultam a felkereső utamra. Körbe néztem és hirtelen azt hittem a megyében vagyok és az egyre kissebb elsősök a Hobbitok. De komolyan miért egyre kissebbek az emberek?
-Karaaaaa!!
Megse kelett fordulnom de már tudtam hogy az a dilis Tony az.
-Tony!Mizu haver? -Közben kapott egy kézfogást és egy ölelést.
-új év, újabb lehetőségek barátom.Jó látni téged Kara. Mesèlj hogy vagy?
-Én mindig jól vagyok hisz tudod!
-Jól van Jampi!Mesélj merre nyaraltál?
-Ezen a nyáron csak pihentem, majd vizsga után talán elmegyel valahvá.Te?
-Apámal utazgatam.
-Apádal?
-Ja.egyszer csak megjelent és azt mondta szeretne velem eltölteni pár napot.
-És te?
-Ember milliomos, hülye lettem volna kihagyni!
Röhögésben törtünk ki.
-Jogos Haver!
-Gyere már rég gyülekezni kell.

Köszöntem az osztálytársaknak. Közben azon gondolkodtam hogy hogyan lehetünk évről évre egyre hülyébbek. Mindenki mesélte a nyáron átélt baromságait. Jó volt ujra hallani őket.Ahogy véget ért az évnyitó mindenki megindult a saját terme felé. Közben éreztem hogy valaki a hátamra esik és meglök. Sikerült a talpamon maradni.
-Mi a fa..
Megfurdultam és megláttam őt. A világ legszebb teremtését. Sose hittem abba hogy valakiből ilyesmit ki lehet váltani de akkor ott ugy éreztem hogy megfulladok.Megesküdtem volna ha nem kapaszkodok meg a padban akkor összeesek. A làbaim elgyengültek.Egyszere rázott a hideg és éget a mellkasom.
-Ohh ne haragudj, nem akartam csak meglöktek és te...
-Semmibaj. Én kérek elnézés hogy rádförmettem.
Probáltam érthetően beszélni de alig hallotam a saját szivverésemtől.
-Ugyan!
Ohh azaz angyali hang és az a gyönyörű mosoly.
-Akkor,most jobb ha megyek mert nem tudom hova kellene menni.
-persze, remélem találkozunk még? kérdeztem rá.
-Remélem.
Mondta mosolyogva vagy elment. Én csak álltam ott és néztem ahogy elmegy. Ringata a csipőjét majd háttra nézet rám amitől reflex szerűen lenéztem a lábamra. Hallotam ahogy kissé felnevetet és tovább ment. Csipőjét mégjobban riszálta mintha direkt nekem tenné azt. A csodás szőkésbarna haján megcsillant a napfény ahogy eltűnt az iskola ajtajában.

fhuuu ez az év is jól kezdödik........