Durva szerelem 23. rész (befejezés)

Mindketten nagyon izgatottak és boldogok voltunk. Korán kimásztunk az ágyból, mert előző este egy szemhunyásnyit sem aludtunk. Éppen reggiztünk, amikor meghallottuk a csengőt. Ajtót nyitottam és a szüleim álltak előttem. Könnyek gyűltek a szemembe és megöleltem őket.
- Annyira boldog vagyok, hogy eljöttetek! - mondtam, miközben a könnyeimet törölgettem.
- Szeretnénk, ha nagyon boldogok lennétek! - mondta anya és ismét megölelt.
- Gyertek be! Kértek valamit inni vagy enni? 
- Nem, köszönjük - felelte édesapám. 
- Jó napot! - köszönt a szüleimnek Nóra egy kicsit félénken. 
- Neked is szeretnénk gratulálni az esküvőhöz! - mondta édesanyám és Nórát is megölelte, majd egy puszit adott az arcára.
- Köszönöm szépen!
- Tudunk valamit segíteni az előkészületekben? - kérdezte anya.
- Már mindennel megvagyunk. Talán az öltözködésben segíthetnél nekünk - feleltem.
- Nagyon szivesen drágám! Lássunk is neki!
Bekísértük anyát a hálószobába és megmutattuk neki az esküvői ruhákat.
- Ezek gyönyörűek! És biztosan jól is állnak nektek!
Anya segített mindkettőnknek felhúzni az esküvői ruhát, sőt még a sminkünket és a hajunkat is megcsinálta.
- Anya, te ügyesebb vagy, mint egy fodrász vagy sminkes! - dícsértem anya munkáját.
- Ó, ugyan! Ez a legkevesebb.
- Attól féltem, hogy el sem fogtok jönni az esküvőnkre...
- Sokat gondolkodtam és arra jutottam, hogy a legfontosabb dolog egy szülő számára, hogy a gyermekét boldognak lássa. Amikor a gyerekek elkezdenek cseperedni, akkor a szüleik elvárnak tőlük dolgokat. A gyerek legyen szép, ügyes, okos, népszerű stb. Idősebb korában legyen egy jó állása, férje/felesége, gyerekei, háza. Kb. ez az elvárása minden szülőnek a gyereke felé, de abba senki sem gondol bele, hogy mielőtt elkezdtetek cseperedni mit fogadtunk meg. Mikor kiderült, hogy terhes vagyok veled, akkor én is és apád is egy dolgot akartunk. Azt, hogy boldog legyél. Rájöttem, hogy ennek nem kellett volna változnia az évek során. Nem kellett volna azt akarnom, hogy ilyen legyél meg olyan. Csak egyszerűen boldognak akarlak látni és ha te Nóra mellett vagy boldog, akkor beletörődöm, hogy vele akarod leélni az életed. 
Anya szavaira a szememből könnycseppek kezdtek hullani.
- Nagyon szeretlek anya! És apát is! Tőletek jobb szülőket nem is kívanhátnék! - mondtam zokogva.
- Ne sírj! Ez egy boldog nap. Mosolyogj és legyél boldog egész életedben azzal, akit szeretsz! Ezt kívánom neked.
Ismét megszólalt a csengő. 
- Apa, kinyitnád? - kiabáltam.
- Persze.
- Ki az?
- Hááát ééén! - kiabálta egy női hang, majd egy Nórára hasonlító, tőlünk idősebb lány jelent meg az hálószobánk ajtajában. 
- Krisztiii! - kiabálta Nóra és a lány nyakába ugrott.
- Annyira örülök, hogy látlak! Te szarházi! 
- Anna, leendő anyósom! Ő itt a nővérem, Kriszti!
- Hello mindenkinek! - köszönt vigyorogva Kriszti.
- Szia! - köszöntünk anyával egyszerre.
- Te vagy a másik menyasszony? Mindig is sejtettem, hogy a hugom leszbikus, de én így szeretem - mondta nevetve és magához szorította Nórát.
- Nem is gratulálsz, hogy végre találtam valakit, aki képes elviselni élete végéig? - kérdezte kacagva Nóra.
- Dehogynem! Gratulálok nektek! Legyetek nagyon boldogok!
1 órával később sor került a templomi esküvőre. A templom már tele volt a vendégekkel. Engem édesapám kísért az oltárhoz, Nórát pedig a nővére. Nagyon izgatott voltam.
- Anna! Fogadod, hogy hű társa leszel Nórának egészségben, betegségben, szegénységben és gazdaságban, amíg a halál el nem választ? 
- Fogadom - feleltem büszkén.
- Nóra! Fogadod, hogy hű társa leszel Annának egészségben, betegségben, szegénységben és gazdaságban, amíg a halál el nem választ?
- Fogadom - felelte Nóra.
- Megcsókolhatjátok egymást!
Boldogan és csillogó szemekkel néztem Nórára. Megcsókolt és a templomban minden családtagunk, rokonunk, barátaink és ismerőseink velük együtt örültek, hogy megtaláltuk egymásban az életünk végéig tartó boldogságot.