BRUT

Tavaly, egy kora márciusi, borús délutánon a városban flangáltam. Fogalmam sem volt igazából, hova tartok, csak a tudatom mélyén motoszkált, hogy március van. Március pedig mindig a dezodorokat jelenti. Tizenegy éve kezdődött az egész, amikor megláttam a tévében az Axe Africa reklámját. Hogy én Afrikában termek, ha befújom vele magam. Hát nosza! Be is tértem egy Kaisersbe, és vásároltam egy sziszegőset (a legutóbbi időkig csak olyat voltam hajlandó magamra fújni, ami sziszeg), és használni kezdtem. A tesiórák előtt büszkén villogtam vele, bár mások Old Spiceot meg Brutot használtak. Meg Harley Davidsont. A Harleyra mindig sajnáltam a pénzt, de a Brutot hamarosan én is abszolváltam, apukámnak is volt egy, a zöld. A klasszikás. Hanem én beszereztem egy sárgát meg egy kéket is, aztán hosszú időre feledésbe merült nálam a dezodorbuzéria.
Szappanok persze jöttek közben, meg mentek, de dezodort aztán már csak úgy vettem, ahogyan vécépapírt: érzések nélkül. Denimre emlékszem, hogy vettem néha, Gilettet, meg Fa-t. Az volt a legolcsóbb. Az Axe Africa pedig eltűnt a piacról.

Hanem aztán, tavaly, 2008-ban ismét megpillantottam az én drága Africámat. Felkaptam egyet a polcról, remegő kezekkel kipengettem az árát (némileg drágább lett, mint tíz éve volt), kiléptem a boltból, és egyből magamra fújtam. Hát, majdnem ejakuáltam! Ugyanaz az illat volt, visszahozta a gimnáziumot, a reménytelen sóvárgásokat, az elszalasztott csókok emlékét.
Aztán újra felfedeztem a Brutot. Anyagi helyzetem most már hozzávehetőleg lehetővé tette a nagyléptékű beszerzéseket. Az elsőt Vácott vásároltam, egy azóta megszűnt boltban. Ez volt a két szürke közül az egyik, amelyik a Peaux Sensibles névre hallgat. Isteni illata van, kicsit édeskés, de friss, finom. Aztán a helyi DM-ben megláttam egy másikat, a klasszikus zöldet, leértékelve 500 forintért. Megvettem azt is! Innentől már nem volt megállás. Vadásztam a dezodorokat, szórva a pénzt, mint Krőzús. Vettem közben Adidast is, pótoltam a fogyó Axe-ot, de a fókuszban már végképp a jó öreg Brut állt.
A zöldet, ha jól emlékszem a sárga (Instict) követte. Ennek van a legfrissebb illata, könnyed, citromos, nyarat idéző. Ezt a kék színű Oceans követte, ami ugyan szörnyen büdösnek bizonyult, viszont WC illatosítóként azóta is nagyszerűen funkcionál. Aztán jött a piros (Passion), valahol menet közben a fekete Musk (azt nem szerettem annyira). A sort végül, pár hónapja, a másik szürke Identity zárta le.
Ezen kívül kaptam ajándékba két Brut arcszeszt is, a csilivili üvegcsék egyikében Musk, a másikban Instict illatozott.
Sajnos azonban nincs több fajtájú Brut dezodor! Új utakat kell keresni, hiszen ismét itt a március.

És hoppá!

Ezeket a sorokat úgy két hete írtam le. És rá néhány napra, miközben egy belvárosi utcácskában sétálgattam a nőmmel, megpillantottam egy kirakatban - ez komoly! - egy kis állványon egy darab Axe Africát, és egy BRUT ORIGINAL DEODORANT ANTI-PERSPIRANT ROLL-ON-t! Ez a zöld, a klasszikás, ám golyós dezodor kivitelben! Nem is tudtam hogy ilyen létezik! Viszonylag igényes kivitel, bár az illata némileg eltér a dezodortól, talán mert töményebb koncentrátumú. A nőm megszerezte nekem a kis drágát, s azóta is boldogan használom!
És azóta meglepett egy vadiúj Insticttel is! Imádom őt!
És a lehetőségek kapui, amelyekről azt hittem, bezárultak, ismét megnyílni látszanak. Hiszen csak nem csupán Original létezik a golyós dezodorból! Egy Instict illat ilyen formában... ha lenne... kiteljesítené az életemet.

Kanyargós és bonyolult az emberi élet útja. Azóta a csajom sajnos dobott engem. Azóta szomorú vagyok, és gyakran lehunyom a szememet, kitárom orrcimpáimat, és szaglászni kezdtek. S mikor elkapom az illatfoszlányt, mely folyondárosan kígyózik a szekrényem teteje felé, ahol exkluzív üvegcsékbe és palackokba isteni vonzerő van bezárva, az elmúlt szép napokra gondolok, és mindig csupán ennyit suttogok: BRUT... BRUT...BRUT!