Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
Hogy a barátságunk sose múljon el!
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
BURGONYA: NA, EZT LEGALÁBB TUTI NEM AZ A...
2025-06-06 23:36
Orallover21: Nekem bejött a sztori, örömmel...
2025-06-03 21:42
laci78: hű, nem tudom mi rosszabb: a h...
2025-06-02 15:16
golyó56: Ezt nem kéne folytatni. Az els...
2025-06-02 00:25
laci78: semmi tördelés, betűleves tele...
2025-05-31 18:22
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Boldogságért szomorúságot

Talán... minden más lett volna. Ha...azon a reggelen boldogan ébred a lány. Boldogan. Régen érezte ezt az érzést, szinte el is feledte már. Kinézett az ablakon, s a sötét hajnal, a csepegő eső, és a dermesztő hideg mutatta, hogy közeledik a tél. Javában őszben vagyunk már. -sugallta a zord idő. A borús, nyomott hangulat ellepte lelkét, s nehézkesen hozzákezdett a készülődéshez. Vár a munka, várnak a feladatok. Nehéz volt nekilátni, s nem is volt már sok ideje. Egy pillanatra viszont, újra kitekintett, megállt az idő. A kihalt utcát nézve még több szomorúság öntötte el a lelkét.

A hatalmas űr, a hiányérzet. A boldogság hiánya volt ez. Ugyanis, ha a szívének lett volna minek örülnie, meglehet, nem is bámulja oly meredten a komor külvilágot,hanem tovasiet, s nem hagyja a nyomottság eluralkodását önmagán, csak engedi szaladni az időt. De nem így tett. Megfordult a homokóra, az idő visszafelé kezdett el peregni. Felidéződött egy pillanat a múltból. Egy kép, egy hang, egy jelenet. Egy személy, majd több is... Emlékek. Hol vannak már ezek a jelentől? Messze, nagyon távol, gondolnánk. Tévedünk. Velünk vannak. Nap, mint nap, minden egyes percben. Benne vannak a mozdulatainkban a múlt tettei, a szavainkban a régi gondolatok. Befolyásolnak, ahol csak tudnak. Az időjárás hirtelen megváltozott.

Kitisztult az ég, világos lett, verőfényes napsütés. Madárdalt vélt hallani a lány, s egy olyan valakit látott feléje jönni, akire álmában sem mert volna gondolni, hogy újra találkoznak. Persze mindez csak a képzelet játéka volt. Ez a cseles emlékezés a hatalmába kerítette, s vitte még visszább a jelentől. A múlt alakja... hihetetlen. - gondolta a lány. Biztos volt abban, hogy ez nem a realitás. Jól érezte, mindennek ellenére a szemének való hite egyre jobban erősítette meg abban, hogy mindez a valóságban történik. A fiú egyre inkább közeledett felé, s a távoli szellem egyszercsak előtte állt, s megszólalt: "Szia! Nagyon hiányoztál, gondoltam meglátogatlak. "Puszta csend. A lány nem szólt. Úgy érezte, hogy az agya által befolyásolt érzékszerveit egyre jobban manipulálják, bénítják.

Szeme s fülei már nem a saját irányítása alatt voltak. "Mi a baj? Talán nem is örülsz, hogy itt vagyok?" - kérdezte a fiú. S a lány végre kiadott egy hangot a száján: "De." " Akkor meg? Puszit nem is kapok?" - érkezett a kontra kérdés. "De." - felelte a lány, viszont semmi jelét nem adta annak, hogy ezt végre is hajtsa, akkora fokú volt a meglepettsége. A fiú beszélni kezdett hozzá, mesélt egyet s mást, majd belekezdett a nosztalgiázásba. Olyan emlékeket hozott fel, amik mindkettejük számára nagyon sokat jelentettek. A hangok, a múlt, teljesen hatalma alá kerítette a lány szívét, érzett valamit, valami olyat, ami már régóta hiányzott az életéből. Boldogságot.

Amikor ennek az érzésnek az első kicsiny szeletét magához vette, láncszerűen kérte volna a következőket is. Egy ideig ment is ez szépen, de egyre kevesebbet kapott, szívét viszont már szinte teljesen elöntötték a múlt eseményei. Elragadta az emlékezés. "Sietned kell, mindjárt elkésel!" - hallatszódott a kiabálás. Az alak szeretefoszlott. A nap eltűnt, beborult az ég, s az eső zuhogni kezdett. Ismét jelen. A lány megremegett, s újra pakolászni kezdett, viszont azon a reggelen többé nem nézett ki az ablakon. A homokóra homokja újra a kellő irányba kezdett elfolyni.

A gondolatok elillantak, s a koncentráció a monotonitáshoz való alkalmazkodásra terelődött. Csak az agy dominált, ami a szerveket ösztönözte a feladatok teljesítésére. A szív a múlt rabja maradt mindörökre, az óra fordultával nem került vissza a zord jelenbe. Az emlékek újraidézése viszont a lány napjára folytonos befolyással volt, nem tudott szabadulni a fájdalmas történésektől. Egy vágy mégis élt benne. Egy várakozás, a következő reggel iránt, ami talán hasonló, pár pillanatig tartó boldogságot ígért a számára. Ha ennyi jár, hát ennyi jár. - gondolta, s munkába indult.
Hasonló történetek
4947
Jelenleg 13 éves vagyok.
4254
Hirtelen ágrecsegést hallottak. Felkapták íjaikat, hogy rögtön lőni tudjanak a medvére. De a bokrokból három ló tűnt elő. Az egyiken Nabaha, a másikon Jeny ült a harmadikat meg kötőféken vezették. A két lány teljesen ki volt pirulva. Ruhájuk rendezetlen volt...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a történetről?

Francisco ·
Valóban szomorú. Az emlékek gyötrőek lehetnek, de mégis belőlük táplálkozunk, tanulunk, belőlük kell tovább szőnünk a jövőnket. Nem könnyű továbblépni, de kell, hogy mi, vagy valaki más jól megrázza nekünk azt a bizonyos homokórát, hogy helyreálljon a rend.

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A tortenetek csapata új társkereső oldalt indított. Ismerkedés meleg férfiaknak: WWW.BOYSXX.SITE Ismerkedés heteroszexuálisoknak: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: