Bizalmatlanság

Biztos ért mindenkit csalódás az életbe, valamilyen formában! Valakinek az élete gondtalanabb, mint másoké, ennek ellenében, nem biztos, hogy boldogabb is! Remélem jutott minden egyes embernek olyan barát, mint nekem, akiben feltétel nélkül megbízhat! Pedig a bizalom, nagyon nehezen érhető el két ember között!
A szerelem, még ha az igazán mindent elsöprő is, gyorsabban növő virág, mint a bizalom! A bizalom nem nő, az építeni kell!
A rombolás mindig könnyebb, mint az építés! Az egyikhez erő, hit, kitartás kell. A másikhoz elég egy meggondolatlan tett, vagy szó! És kezdheti az ember előröl! De az az alap márt nem lesz ugyan olyan erős! Kevesebbet fog elviselni mint előtte. de marad a kétség, és a félelem az újbóli csalódástól!
A bizalom elvesztése csalódással tölti el az embert. A szerelem erős, s bizalom törékeny! A szerelmes ember bizalom nélkül is szeret. De mit ér a szerelem, bizalom nélkül?! Semmit, semmit az ég világon! A bizalmatlanság nem jelenti egy jó kapcsolat végét! Feltéve, ha az egyik fél nyel, és nyel egészen addig, míg meg nem őrül! És még ezek után is tűr, hogy boldog lehessen valaki mellet. Őrlődik a szerelem és a féltékenység malomkövei között!
Mert bizony a bizalom hiánya, a féltékenység szülőanyja! Ez, pedig már a legjobb kapcsolatot is tönkre tudja tenni! És ezt csak most értettem meg! Túl későn, hogy megmentsem a kapcsolatot, de túl korán, hogy ne magamat hibáztassam! Talán mindketten vétkesek vagyunk! Vagy ez nem más, mint egy szerelmes ember mentegetőzése, aki a maximumot adta, de ez is kevés volt?