Az első csók -kicsit másképp

Átéreztem a padló minden egyes rezdülését, ahogy a zene basszusai megrengették a földet. Vadul ráztam a csípőm, dobáltam a hajam, kalimpáltam a karommal. Csak a zenére gondoltam. A ritmusra. A vérem perzselt a bőröm alatt és a lábam már zsibbadt, de nem zavart igazán. Pulzált a testem, és komolyan mondom, soha nem táncoltam még olyan hévvel, mint akkor. Élveztem, és egy Istennőnek éreztem magam, ahogy az önbizalom átjárta a testem. Nem is tudom miért, de szexisnek éreztem magam, ami csak még jobban feltüzelt. Kizártam az elmémből minden zavaró tényezőt, ami kizökkenthet ebből a fenséges állapotból. Tovább pörögtem és ugráltam. Aztán kinyitottam a szemem, és megláttam Johst. Ő is engem nézett a tömegből. A városban egy csomó metróállomás volt, minek kellett idejönnie?! Végülis...nagyon tetszett, hogy ő is rajtam ámuldozik. Önelégülten figyeltem, ahogy tátott szájjal néz. Tudtam, hogy a suliból senki nem látott még táncolni, és ő az első, aki ezt az énemet látja. Nem zavartattam magam. Ugyanúgy táncoltam tovább, és újra behunytam a szemem. Aztán hallottam az egyre közeledő metró zaját. Körbenéztem és az emberek nagy része már nem velem volt elfoglalva, ezért egy utolsó mozdulattal lezártam a mai produkciómat. Kikapcsoltam a zenét és meglepetésemre megtapsoltak. Kecsesen meghajoltam, majd belepillantva az alig pár méterre elhelyezett kalapban láttam egy csomó aprót. Nagyon örültem, hogy ez a kis tánc, amit szinte minden nap bemutatok a macimnak egy jó zenére, pénzt hozott nekem. Még ha nem is sokat. Begördült a metró, és az eddig ámuldozó emberek elszállingóztak. Egyedül csak Josh maradt ott a közönségemből. Amilyen hiú és beképzeltnek ismertem, olyannyira akartam most én is annak tűnni. Fogtam a pénzt, a magnómat, fejemre csaptam a kalapot és mint egy topmodell, elegánsan ringó fenékkel és felszegett fejjel "elszálltam" mellette. Közben a szememet az övébe fúrtam. Talán kicsit túl sokáig is, mert mire magam elé néztem, csak egy végesen közeledő oszlopot láttam. Amikor feleszméltem, életemben először megcsókoltam egy oszlopot. Még hozzá elég durván. Elterültem a földön, de hamar összeszedtem magam, és lángoló arccal elviharoztam. Ennyit a gazella kecsességéről.