Akkor nesze neked valóság!

Igen, az ott egy pisztoly, és a csöve az ami rád mered, ez nem amolyan filmes vagy számítógépes pisztoly ,ez egy igazi nézd csak itt van rajta a gyártási szám is. Ha meghúzom a ravaszt ebből golyó fog kijönni, amit nem fogsz látni mikor beléd fúródik, csak a fájdalmat fogod érezni vagy azt, hogy vége. A pisztoly mögött, pedig én állok és nevetek rajtad, milyen szánalmas vagy mikor félsz. De ezt vártad ez kellett neked, már évek óta csak tengsz-lengsz semmi értelmes dologgal nem foglalkozol, látom rajtad minden nap felébredsz és már-már szinte kínszenvedés, hogy rászánd magad arra, hogy egyáltalán felkelj és csinálj valamit.

Ez szar érzés, tudom, nincs semmi bajod, neked nincsenek problémáid, amivel nap mint nap foglalkozhatnál, ami miatt más emberek azt mondhatnák prütty-prütty szegény odamegyek foglalkozom vele, te pedig bátran mutogathatnád, hogy a bajaid ellenére is vagy valaki.
De nem neked ez sem adatott meg. Te egy teljesen normális mondhatni átlagos ember vagy semmi extra nincs rajtad, elmegyek az utcán melletted, talán, ha túl közel érsz hozzám rád vetek egy futó pillantást, de ennyi. Névtelen voltál az is maradsz.
Szóval, most elmondom én miben hiszek, valami vagy legyen jó vagy töröljük el örökre, mert selejtről van szó.

Mi a jó most azt kérdezed? A jó az, ha nem csak a saját kis pöcegödröd mocskában dőzsölsz, mint egy hízósállat, hanem rájössz neked a sors mindet megadott és ideje lenne körülnézned mások tájékán is. De téged mit érdeklenek mások bajai? Neked ott van a saját kényelmes életed, bár mindened megvan eltekintve azoktól a szaroktól, amiket kinéztél magadnak a TV szappanoperáiban, Ferrarik meg minden.
Felejtsd már el végre könyörgöm, minek az neked, ja, hogy mások tisztelnek, majd miatta?
Vicces ember vagy te tudtad?
Tisztelet, megmutassam neked, mi a tisztelet?
Te most engem kénytelen vagy tisztelni, mert az én kezemben van a fegyver te, pedig mozdulni sem tudsz, annyi idegbénítót adtam be neked, hogy a kezedre leszálló legyet nem tudnád elhessegetni, de ne aggódj a tudatod végig tiszta lesz és minden fájdalmat is érezni fogsz.

Na most az életed tőlem függ. Van választásod?… Nincs. Mondd csak, ez tetszik neked ez a helyzet, látom az izzadságcseppjeiden és megilletődött tekinteteden, hogy nem igazán. Ilyen nem történhet meg veled mi, azt hitted, de most ez van nincs menekülésed eléggé megalázó amint a könnycseppek ott az arcodon fénylenek. Szóval nem tetszik? Mégis a Ferraris kis köcsögöket meg tiszteled amiatt és nyalod a seggüket, de miért is megkérdezted már magadtól egyszer is miért? MR. Önállóság, MR. Magabiztosság? Az nem szar érzés mikor ezeknek adsz igazat?

Kis Csimbók ez lesz a neved mostantól oké?
Szóval Csimbókám meséld el nekem mi az ami miatt te tisztelet mutatsz bárkinek is mi lesz ami miatt majd téged tisztelnek? Mi lesz, ami miatt büszkén kelsz fel miden nap?
Tudod, most úgy döntöttem számot kell adj a sorsnak, de előtte szórakozunk egy picit ok?
Ebben a fecskendőben ETV21-es oldat van, a lényege, hm.
A befecskendezés után körülbelül egy perc alatt bejárja a szervezetet és elkezdi lekötni a kis vérsejtjeidet először csak egy-kettőt tapaszt össze, majd szép sorban egyre többet és közbe egyre pokolibban kezd fájni mindened különös érzékenységgel az idegdúcpontjaidra, úgy mint a szíved vagy a lábad köze. Nos mint mondtam egy perc, de lehet gyorsítani a folyamaton, ha közvetlen a véráram közepébe adod. Három negyedik borda ez az. Háh, ne tudd meg milyen vicces vagy a szívedben egy fecskendővel, na érzed már milyen kellemes érzés ahogy telítődik benned az anyag?

Szép lassan érzed, ahogy a szíved dobban egyre fájdalmasabban, egyre nehezebben bírod elképzelni, hogy dobbanhatna még egyet is akár. Az csuklódon az erek kezdenek kidagadni és összeszorulni, a zsigereid egyre kínzóbban lüktetnek, ahogy a vér próbál átpréselődni a rajtuk.
Áh látom már kezdesz kábulni a fájdalomtól.

Könyörögsz, hogy ne tegyem Csimbók, mi a fene az egód ezt megengedi neked?
Na, de ne legyünk ennyire elkeseredve van itt még egy fecskendő is ezzel hatástalanítani lehet a dolgokat. Hopp három négy és már ez is benn van. Áh a fenébe rossz fecskendőt adtam ez is méreg volt. Nyugi már csak viccelek, mosolyogj már egy picit, ne legyél már ilyen elgyötört.
Tudod a kínok után a meggyötört szervezetben dopamin képződik, ami kitisztítja az agyat és egyfajta boldogság érzetet ad. Ezt most lehet nem tudod túlértékelni, de az agyi működéseden fog némileg segíteni.
Na már közeledünk a végéhez a dolognak, most kezdődik az izgalmas része a dolgoknak.
Tehát meg kell halnod.

Igen barátom ez a sorsod a halál, mint mindenkinek ezen a planétán, nem ezt nem tudod kijátszani meg kell halnod, pont a mai nap, miért ne? Talán csak nem kellett volna annyit kutakodni az interneten és akkor nem tudtam volna lenyomozni a címed és azt, hogy mivel töltöd hasztalan életed. Bevallom, láttam benned némi reményt, de ez a mostaniak alapján teljesen elveszett, semmi vagy nincs értelme a létednek, semmi nincs, ami igazán fontos lenne számodra ebbe a létben mind csak fantomok, amiket üldözöl túlságosan beléd nőt a világnak egy posványszerű felfogása az emberi értékek számodra csak szavak, és valamik amikben mások hisznek. És már túl sokat halogattál ahhoz, hogy boldogan élj sosem fogod meghozni a szükséges döntéseket, amikkel elindulhatnál valamerre is kész a kör bezárult selejt vagy itt az ideje meghalnod.

Nézz szépen a csőbe, na nehogy most kezdj már el gondolkodni, hogy mit felejtettél, nem már nincs visszaút most meg kell halnod, már nem tehetsz semmit. Mit kapaszkodsz az életedhez? Gondolkodtál volna előbb az ágyon fekve reggel ezeken a dolgokon nem pedig holmi pótcselekvésekkel töltötted volna az idődet. Igen, igen tudom a kudarcok meg minden, kifogások. Mit állok le én veled itt vitatkozni? Figyelj miért nem próbáltad meg, akkor most legalább mondhatnád te mindent megtettél a sikerért és nyugodt lelkiismerettel néznél most szembe a véggel, de így…Na jó mond ki mi az, amit még megtennél!
Mi az bökd már ki!
Ennyi, ne haragudj, de ez nevetségesen gyerekes dolog, ilyen apróságok miatt félsz, szóval viszlát.

Kattanás és csönd.

Sötétség. Teljes csönd. Halk morajú szavakat hallasz. Egy lágy női hang megszólal.
- Hogyan tudnád mégis elérni?

Ébredsz előtted a monitor. Kezed alatt a billentyűzet bizony elbóbiskoltál egy picit, azt hiszem abba kéne hagynod már ezt a gépezést, menj egy picit sétálni az jót tesz hidd el. Állj fel nyisd ki az ablakot szippants egy-kettő és menj ki a levegőre. Na Nyomás!
Ja és nehogy azt hidd, hogy véletlenül akadtál rá erre a novellára pont most.