Feszülten meredek az ajtóra. Villog már a szemem a nagy fehérségtől. A fehér falaktól, a mesterséges fehér fénytől és a fehér ajtótól. Kikötözött kézzel, lábbal, kopaszra borotvált fejjel, otromba bordás meztelenséggel lógok, néhány ólomsúlyú láncon a plafonról.
Hirtelen léptek... A ritmusukra dübörög a mesterséges szívem, vadul felszusszan a vastüdőm. Csak jöjjön be! Csak Ő legyen! Csak...
Egy férfi lép be. Barna hajú, köpcös. Sarló alakú zöld szemei határozatlanul ugrálnak ide-oda.
- Szabadíts ki kérlek! - üvöltöm neki némán, mert a szám össze van varrva, hogy ne tudjak beszélni. Megindul felém, de ahelyett, hogy segítene, letolja a gatyáját és megbasz. Enyhe hányinger kering körülöttem.
Ahogy végzett, felhúzza a sliccét és lesütött szemekkel azt motyogja:
- Bocsánat! - Most már öklendezek ettől a meghunyászkodó féregtől. Az ajtó becsukódik mögötte.
Egy fehér óra ketyeg a falon. Tik tak tik... Telik az idő.
Újra léptek. Remeg a csuklóm a bilincs alatt. Belép a második férfi. Szőke hajú, vékony. Ráncokba ivódott, szürke szemével szomrúan néz.
- Szabadíts ki kérlek! - suttogom neki gondolatban. A láncaimat tépi. Minden izma feszül. Szenved. Szenvedek.
- Most már menj! Lejárt az időd! Tűnj el! - sírom hang nélkül. Görnyedten támolyog ki. Az ajtó becsukódik mögötte.
Lassan alszom el. Az óra hangja altat. Tik tak tik...
Az ajtó nyikordulására ébredek. Megáll, néz hosszasan. Fáradtnak látszik.
Szabadíts... - nem tudom befejezni. Fémcsörgésre ocsúdva fogom fel, hogy a kötelékeim lehullottak. Megölel, majd kézen fogva kivezet a kitárt ajtón.
Kint éjszaka van.
De nem félek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Hirtelen ágrecsegést hallottak. Felkapták íjaikat, hogy rögtön lőni tudjanak a medvére. De a bokrokból három ló tűnt elő. Az egyiken Nabaha, a másikon Jeny ült a harmadikat meg kötőféken vezették. A két lány teljesen ki volt pirulva. Ruhájuk rendezetlen volt...
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-16 00:00:00
|
Egyéb
De ha tényleg szeret? Megvár. És megvárom. Megvárjuk egymást, addig a pillanatig, amíg elveszünk egymás tekintetében. És amikor, - mint mikor elalszunk, és ébredünk, hogy a kiesett álmok mikor is jöttek, - megcsókoljuk egymást. Az lesz a szerelem. Mikor csak odahajolok, és egy apró csókot pihegek az ajkaira. Mikor átkarolom, és kiráz a hideg, mikor megremeg a kezem. És nem érdekel, hogy izzad a tenyerem, hogy a hajam kócos, hogy őt is rázza a hideg...
Hozzászólások