Mikor lenyelte a tablettákat, nem erre gondolt. Azt hitte, hogy a srác szava aranyat ér. Látomások, megvilágosodás, majd csend, sötétség és vákuum. Ezek voltak a dolgok amiket vágyott. Fél óra, mondta, és véget ér. Ez pont elég lett volna. Elég arra, hogy megírja a verset. De milyen verset! Senki se papolna neki többé selejtes művekről és alkotói válságról. Elhallgatna a világ. Majd ha elmegy és hátrahagyja a Verset, a tökéletes verset, majd megértik
Mégse jött az ihlet. Nem voltak fények, nem fogta fel hirtelen a világmindenséget. De érezte helyette a torkát összeszorító erőt, az égő tüdejét, kiszáradt száját és görcsösen összeszoruló ujjait. A kezében ott volt a toll, mellette pedig a papír. Azt hitte, mostanra tele lesz írva szavakkal, és magával a Verssel. De helyette csak egy szó volt rajta.
A világ lassan elsötétült körülötte. A szék lábain felkapaszkodott a hideg. Azt gondolta, lesz valami utána. Nem angyalokra meg felhőpamacsokra számított, de a tudat örök létezésében egész életében hitt. Most csak azt tudta, hogy elméje lassan elhomályosul, mintha elaludna. Szeméből kicsordult egy könnycsepp. Többre már nem volt ideje.
- Segítség- ez állt a lapon.
"Egy önmagát sajnáltató gyerekké váltam.", majd "A penge gyorsabb lett volna." Ezek voltak az utolsó gondolatai.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-04-08 00:00:00
|
Novella
Szerelem volt ez az első látásra. Valami olyan, mely mindent elsöpör. Egy hurrikán, mely kitép minden fát, és ledönt minden falat. Ember ilyen erős szerelmet még soha nem érzett, mint én akkor.
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
Utazok…
Hozzászólások