A bicikli verseny, meg a fénykép.

A falut már régóta híressé akarta tenni a polgármester ezért határozta el, hogy létrehoz egy versenyt, ami csak ebben a faluban kerül megrendezésre, sehol máshol a világon. Lezáratott néhány kis utcát, az árokpartokra szalmabálákat hordatott, és állítatott, hogy a kisodródó versenyzők, akik különben biciklivel száguldoztak, ne okozzanak balesetet a nézők között. Ez a munka mindössze egy napot vett igénybe. Az így elkészült pálya madártávlatból négyzetre hasonlított. Másnap már a bátor jelentkezők jelentkezőlapjait gyűjtögették a templom előtt, az erre kijelölt lelkes falusiak. Akadt közöttük fiú, és elég meglepő ugyan, de leányka is! Nem is egy... A jelentkezők között ott állt sorba Zsolti is, aki ekkor még nem vágott disznót. Csak jöttek a biciklisták, olyanok is benevezték csemetéiket, akik épp csak össze tudták kaparni a pénzt egy rongyos járgányra. Így összesen végül harmincan lettek az indulók. Még azon az estén felkereste Zsolti a polgárok mesterét, és letett az asztalára tíz tízezrest. Szóval megbundázta a ravaszdi hogy ő nyerje meg a versenyt.

- Ennyi elég lesz, vagy a nővéremet is szeretné megkapni éjszakára? - kérdezte a
fiú.
- Nem, ennyi elég, és a nővéredet minden este az ajtóm előtt akarom látni! - felelte
a polgármester.
- Nem gond, de csak ha én elvégeztem vele, azután hozom ide!

Az éjszaka leple alatt, a polgármester emberei különböző szerszámokkal "megjavították" a versenyzők egy helyre gyűjtött járgányait.

És eljött a verseny napja. Még sátrakat is állítottak, ahol szendvicseket, üdítőt, és nyalánkságokat lehetett venni a nézőknek. Több ilyen sátor is állt a közelben, az egyik pont a pálya mellett, közvetlenül a szalmabálák "tövében". Ebben a sátorban egy gázpalack pihent barátságosan. Itt sütötték a lángost. Ekkor már nagy volt a tömeg, mozdulni is alig lehetett. A palackos sátornál ácsorgott Andris, és Tomi is (őt ekkor még nem ölték meg).
András ránézett a sátor pozíciójára, és a palackra:
- Te Tomi! Húzzunk innen egy kicsit odébb! Rossz előérzetem támadt!

Ahogyan lassan dél lett, már a versenyzők is felsorakoztak a rajt mögött. Milyen érdekes, Zsolti indult az első helyről! Ötösével álltak sorba, és izgatottan várták a fiúk, és a kis leánykák, hogy eldördüljön a pisztoly, ami a rajtot jelzi. Egy hozzáértő szemnek meglepő lett volna az a sok javítás, amit egyébként a versenyzők nem vettek észre. Zsolti biciklijét kivéve, mindegyik jármű rendelkezett néhol fűrész okozta sérülésekkel, sőt az egyiken még egy különös szerkentyű is éktelenkedett. Olyan volt, mint három össze- ragasztott szivar, egy vekkerrel megtoldva.

Szörnyű tény ugyan, de nem volt senkinek a faluban pisztolya, ezért a vadászt kérték meg rá, hogy lőjön az égbe. Puskával. Belehelyezte a töltényt, ahova bele kellett. A gyerekek feszülten figyelték minden mozdulatát, majd mikor végzett a töltéssel, az útra szegezték tekintetüket. A vadász célzott, majd meghúzta a ravaszt. Iszonyatosat csattant a puska mikor elsült. Szegény kislányok közül néhány azonnal megsüketült, megint néhány viszont fejétvesztve pattant le a bicajáról, és páni félelemben ugrált át a bálákon. A többség azonban őrült iramban indult neki a versenynek. Zsolti rajtolt a leggyorsabban, és el is húzott a többiek elől. Őt követte még három fiú, és hét lányka. A többiek hátul taposták, gázolták egymást. Fordultak fel a biciklik, ordibáltak a versenyzők a fájdalomtól, ahogyan az arcukba mélyedt a támasztó, meg a pedál. Néhányan kiszakadtak ebből a káoszból. Az egyik egy fiú volt, Márknak hívták. Iszonyatos erővel tekert, fel is gyorsult kellően, de ekkor reccsenést hallott alulról.

Mikor lenézett, akkor látta csak, hogy biciklijének váza eltörött. A gyerek fékezni akart, de kirepült alóla a járgány hátsó fele. Márk a kormányos résszel együtt átszakította a bálákat egy helyen, és a nézők közé csapódott, utcát csapva köztük. A rémült nézők sikongatva taposták egymást. Több idősebb néni, és bácsi is lenyelte protézisét, ami kettétört az ütközéstől. Amúgy több gyereknek is "véletlenül" így járt a járgánya. Látni lehetett volna az égből, ahogyan egymás után szakítják át a bálákat.

Zsoltit üldözőbe vette egy csaj. Gyorsan tekertek, és elérték az első kanyart is. Fordultak be, de Zsoltinak csalódnia kellett, mert a lány is bevette a kanyart. Lassan mellé ért, és középső ujját a fiú felé mutatta, és a nyelvét is kidugta. Szép rózsaszín volt... szóval majdnem megelőzte, de ekkor a lányka egy hangos kattanásra lett figyelmes, és észrevette hogy az első kereke kiszakadt a helyéről. Előrebillent, és arccal az aszfaltra esett, majd csúszott néhány métert. Üvöltve feltápászkodott, és körbepillantott. Arcáról levált a bőr, és cafatokban hevert odébb, a bicikli roncsai mögött. Nyitott szájából ömlött a vér, és ijedten vette észre, hogy a nyelvét is leharapta, és az úton hagyta. Ezt a képet látta utoljára, mert a többiek már nem tudták kikerülni, és szarrá gázolták. derekán kirepedt a bőr, és belei beterítették az út egy részét. Egy fiú is elesett, neki az agya maradt az úton.

Csak fogytak a körök, és a versenyzők is. Már csak Zsolti, a szivaros vekkeres csávó, és egy lány ültek még mindig a nyeregben. Az út síkos volt a vértől, nyáltól stb. A vekker csörögni kezdett, miközben a fiú a lányt előzte, a lángosos sátor előtt. Iszonyatos dörrenés rázta meg a falut, és egy hatalmas tűzfelhő szétterült a pályán, és a nézők tengerében. Több háznak az ablaka is kirobbant, kitörött. A gázpalack fütyülve, rakétaként szállt a magasba, majd lángolva a közönség közé esett. Égő, és vérző emberek taposták egymást kegyetlenül. Mindent átitatott az égett ruhák, és az olvadt bőr szaga. A sírás, és a jajgatás meg a káromkodások fergetegében berobogott Zsolti, a verseny győztese és egyetlen túlélője a célba.

A káosz után összetakarították a cafatokat, a megpörkölődött embereket. Ahogyan a Nap ereszkedett le nyugaton, fokozatosan elhaltak a zajok a faluban. Néhány kóbor kutya még talált néhány cafatot...

Zsoltiról készült egy kép, amint diadalittasan kólázik barátaival: Tomival, Sanyival, Andrissal, Dáviddal, Norbival, Petivel. Mindez három éve történt. Ez a kép most egy nőnél volt, aki nyomozó...


Kedves gyerekek!

Ezzel vége az első évadnak, de ne aggódjatok, jövőre folytatódik a történet!
Addig is jön a: Szkifííí!