Leírhatatlan a fájdalom, amit érzek... Már több, mint másfél hónapja, hogy utoljára láttam Őt... Tudtam hogy soha többé nem találkozunk.. .Mindketten tudtuk az elejétől fogva, mégis mintha csak a búcsú pillanatában eszméltünk volna rá, mit is jelent ez... Csak álltunk ott, könnyes szemmel, ezerszer elköszöntünk, de nem volt elég... Egy életre nem lehet elégszer elköszönni..
Soha nem hittem volna, hogy valaha ilyen helyzetbe kerülhetek… hogy ott kell hagynom valakit, akit szeretek, és aki viszontszeret... mert az utazásnak vége… a távolság közbeszólt..
Eleinte nagyon nehéz volt nélküle, de a levelek, amiket írt enyhítették a fájdalmat…
Aztán lassan elmaradoztak a válaszok és rá kellett hogy jöjjek mi a valóság. Később értesültem is róla, hogy Ő hamar "kiheverte" a kapcsolatunkat.. Mikor ezt megtudtam, úgy éreztem, nincs értelme tovább az életnek…
Az egész világom összeomlott... minden teljesen kilátástalannak tűnt...
Próbáltam felvenni Vele a kapcsolatot, de teljesen felesleges volt minden erőfeszítés... .a kudarcok csak tovább fokozták bennem a hiányát…
Azóta se tudok másra gondolni... Nem elég hogy állandóan Ő jár a fejemben, még álmomban is az Ő arca kísért... nélküle képtelen vagyok továbblépni... csak az emlékei éltetnek, ezért nem tudok szabadulni Tőle... a múltban élek… egy részemet otthagytam Nála Angliában, azt hiszem... Ki fogja azt visszahozni nekem?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
Utazok…
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a történetről?
Vilexika ·
hát a sztori bennem felidézett egy nemrég történt hasonlo esetet, csak az nem ennyire súlyos. engem, bár rövid a történet, de egy kicsit megérintett. rövid de megteszi a hatását ha kell... :wink:
AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A tortenetek csapata új társkereső oldalt indított. Ismerkedés meleg férfiaknak: WWW.BOYSXX.SITE Ismerkedés heteroszexuálisoknak: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll