Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Bobby.mercury: Hol a 7. Rész?
2026-01-30 08:26
Materdoloroza: Hűha, nagyon ki lehetsz éhezve...
2026-01-22 13:16
Fa King: Szia Anna. Szívesen megismerné...
2026-01-19 10:00
Gábor Szilágyi: Nem gond, csak nagyon ismerős...
2026-01-15 22:32
golyó56: Szerintem nem pont ez,csak egy...
2026-01-15 17:01
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

RonA adatai

Neve:
RonA
E-mail címe:
Nem publikus
RonA összes beküldött történetének megtekintése »
RonA
Írásai 2 5
2140
Elindultak lefelé a lépcsőn a pincébe, a páncélterem felé. Az első saroknál négy őr állt. Bull őket is felszólította arra, hogy ne lőjenek. A második saroknál még két őr állt. Elérték az irányítótermet. William mondta Bull- nak, szólítsa fel az őröket: nyissák ki a páncéltermet...
2110
1930, ősz. Mint minden reggel, ez is álmosan és rossz hangulatban kezdődik. William- nak, az átlagos hétköznapi embernek, kinek munkája a más városban elhelyezkedő exportcégekkel való üzletkötés, ismét egy félelemmel teli napnak kell elébe néznie. El is indul, el fojtva magában azt az érzést, amivel nap, mint nap megküzd. Amint kilép az utcára egy rettegés hatol bele mélyen a lelkébe, keze pedig akár egy parkinson kórosnak, sebes remegésbe kezdett. De nincs más választása, mennie kell......