Noémi17 beküldött történetei

A csontokat lerakta az udvaron, és átment felmosni Molly nyomait a lakásban, és a vérfoltokat a kamrában. Az autót, ami tele volt Joseph vérével és feldarabolt testével, belekormányozta az erdőszéli mély tóba. Miután mindent elrendezett, lement a pincébe, és felhozta a másik család maradványait...

A hideg pengén megcsillant a fáklyák fénye. A kés a hasába vágódott, pontosan a jel közepébe. Majd újból és újból lesújtott, a vér lassan tócsába gyűlt körülötte. Még egy utolsót rúgott szabad lábával, kiáltása hörgésbe fulladt, és szép arcán szemhéja örökre eltakarta melegbarna szemeit. A fáraó magasra emelte fejét, diadalmasan ordított.
- Senki nem hagyhatja el élve szentélyemet!!! ...

- Fiúk! El sem fogjátok hinni, mit találtam! Megfogtuk az Isten lábát! Megvan a sír, az igazi szarkofág. És a fáraó egész vagyona, használati tárgyai, ékszerei! Ez csodálatos! Gazdagok vagyunk! Ha ezt mind kivisszük, dollár milliárdokat kaszálunk vele...

-Sikerült! - teljesen felmászott, és leporolta magáról a port. -Korán elszóltam magam.
-A francba! Rohadtul fáj a vállam! Vissza kéne rántani a helyére. Segítened kell!
-Hogy mit akarsz?
Jake egy szélesebb kiszögellésnek támasztotta hátát, és egy nagyot nyelt. Megrándult karját a kiszögellés szélére lógatta...

Most már senki sem mosolygott. Mind valami vonzást éreztek, amikor felfedezték ezt a barlangot, és rátaláltak a kijárat közelében a megdönthetetlen bizonyítékokra.
Eközben mindnyájan elővették saját köteleiket, és hozzákötözték a végét a földhöz erősített vaskarikához, mely segítségével majd visszatalálnak a kijárathoz, a kötél másik végét pedig derekuk köré kötötték. Elosztották egymás között, ki merre tartson, és a barlang mely részét fedezze fel...

Ereje egyre jobban gyengült, nem is beszélve az egész testébe nyilalló fájdalomról. Arca eltorzult, szédülni kezdett a vérveszteségtől. Jason fájó szívvel elfordult a látványtól, hányingere lett. Val hirtelen kihúzta fogait a félájult Marc nyakából, és eleresztette. A fiú a földre rogyott. Szeme lecsukódott...

Marc erősen megszorította a markában tartott ezüst tőr díszes markolatát. Beljebb mentek, egyre távolabb a megnyugtató utcai világítástól a sikátor belsejébe, ahol egyre kevésbé látták a terepet, mindössze az egyre gyengülő világítás adott némi segítséget a tájékozódáshoz. Egyre tovább araszoltak, amikor valami megmozdult mögöttük...