méryke adatai

Te is egyedi vagy. Nem találkoztam még veled hasonlóval. Amikor először megláttalak, tudtam: végem van, elvesztem. Eddigi kapcsolataimban inkább az volt, amit én akartam, most pedig azt csinálom, amit mondasz, pedig nem is vagyunk hivatalosan együtt...

Bár tudom, hogy mindez csak három hete történt, és több időre van szükség ahhoz, hogy valakiben megbízzak, valami mégis arra késztet, hogy őszinte legyek vele. Még a történeteimet is olvassa, pedig azokról senki sem tud az ismeretségi körömben...

Félek. Megint elkövetek hibákat. Annyiszor megfogadtam már, hogy nem adom ki magam, nem árulom el a titkaimat. Most megint közel engedtem magamhoz valakit, és nem tudom, jól tettem-e...

Aztán kezdtük megismerni egymást, bár eleinte nehezen ment annyi nevet megtanulni, volt tanár, aki az óráját feláldozva körbeültetett minket, és zálogosat játszva tanultuk egymás neveit, miközben mindenki mondott magáról egy-egy szerinte érdekes tulajdonságot is.
Lassan a barátságok is kialakulgattak, és azt hiszem a nagyrésze úgy is maradt hat évig...

Túl szép lett volna az egész ahhoz, hogy igaz legyen. Nem is volt igaz. Észre sem vettem eleinte, hogy szinte mindig én hívlak, te max. visszahívsz, de magadtól sohasem. A találkozásainkat is így visszaemlékezve, én akartam mindig, és észre sem vettem, hogy te csak úgy elvagy velem...