Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
golyó56: Kár volt megírni.
2024-05-10 17:02
Priap69: Várom a folytatást.
2024-05-02 22:20
laci78: Nem tudom eldönteni, hogy sok...
2024-05-02 16:17
Rémpásztor: Nagyon szépen köszönök minden...
2024-04-28 00:36
laci78: borzalmas, bing-szintű fordítá...
2024-04-25 16:07
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Mephisto Petrov adatai

Neve:
Mephisto Petrov
E-mail címe:
Nem publikus
Mephisto Petrov összes beküldött történetének megtekintése »
Mephisto Petrov
Írásai 16 46
1036
Köd száll az éjszakában,
A keresztek fölött magasan,
Elárasztván a sírhantokat,
Szürkébe borítva a holtakat...
2925
Egy tizenhat éves fiú is köztük volt. Fehér, nagy-Magyarországos pólóban, melynek hátára egy turulmadár volt felfestve Isten Kardját tartva. Fekete műanyag keretű szemüveget viselt. Haja hosszú volt és csapzott. Ő is öklével verte a rend őreit. Kapott több ütést is az oldalába, de ezekkel nem törődött. Elszántan verte gumibottal felfegyverezett hatóságiakat, akik többször viszonzásul belerúgtak a bakancsaikkal...
1118
Barna haja, szép szeme,
Soha se lankadó kedve,
Mosolya elvarázsolt,
Ilyen még életemben nem volt...
2041
Andrea és Boglárka csak élettársak. Talán Hollandiában házasok lennének. Ugyanis szerelmesek egymásba, de egybekelésüket akadályozza a hazai jogszabály, s az emberek elutasító magatartása. Bár melegek, mégis megpróbálnak normális életet élni, de az emberek előítéletesek velük szemben. Erkölcstelennek, természetellenesnek kiáltják ki őket. Pedig ők semmiben sem különböznek másoktól, ugyanolyan emberek...
1039
Szárnyalj fel a magosba,
Vidd hírét csonka hazánknak,
Zúgjon szárnyad alatt a szél,
Vijjogásodtól teljen be a tér,
Ne hagyd veszi tudatunk,
Töröld el szolgasorunk,
1042
Mint ködös éjszaka világító telihold,
Úgy röhög rám a Reménytelenség-fok,
Számba veszi életem, szerelmeim,
S csak gúnyosan röhög, mily’ érdemeim…