A "" kifejezés eredménye:

Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem.
Valaki jönne és karonfogna szépen, szelíden-nem is karon csak kézen fogna, mint árva gyermeket a másik...

Ismét felkelt a Nap,
S aranyos fényt a föld kap.
Nocsak, néhány diák
Koptatja az út porát.

Leülnek a patakparton,
Dőlnek a torony oldalához,
S az árnyékban...

Tudod, az élet olyan, mint egy csónak,
Evezel, de nem tudod, mit hoz majd a holnap.
Lesz e még valami,
Amiért érdemes élni,
Vagy mindenki otthagy majd,
Nem lesz...

mosolyogj mindig, míg a reményed él,
és míg ott van szemedben a fény,
keresd kire vágysz és ne add fel soha,
legyen az élet bármilyen mostoha...

Gyűlöllek, mert nem vagy velem,
Gyűlöllek, mert kellesz nekem,
Gyűlölöm a hangod hallani,
Gyűlölöm a szádat csókolni...

Mikorra kigyönyörködtem magam a látvány okozta bódulatban, utána néztem a rajzoknak amiket beküldtem. Nem állítottak ki egyet sem, de nem is csoda, hiszen olyan mesteri munkák voltak helyezettesek, amiket még másolni sem tudnék. Egyik ámulatból a másikba, ahogy haladtam a felismerésekkel...

Elhagyatva,
Mit sem érve,
A haláltól nem félve,
Mégis érzelmekkel élve!

Ember vagyok,
Elhagyatott ember,
De élni akarok! ...

Mostanában mintha

Hallgatna a múzsa.

Mostanában mintha

Elhalna az óda...

Ma új nap virradt,
Az élet ugyanaz maradt.
Tanulás és korán kelés,
Nincs itt henyélés.

Most a fák már rügyeznek,
Lombok integetnek,
Néhány virág is...