A "" kifejezés eredménye:

Nem vagyok én az a bombanő,
Nem vagyok én az a szépség,
Testemen itt-ott gomba nő...

Ez egy 3 részes novella füzér, mely a hosszú hideg téli estéken fogalmazódott meg bennem. Tartalmát tekintve erősen korhatáros, tuti, hogy 18-as karika. :-) Én nem tudom, hogy jött ez. Talán a teli hold, vagy a csillagok állása, vagy lehet, hogy az elfojtott vágyaim... minden esetre két napig ezzel álmodtam, és úgy éreztem, muszáj megírnom, különben elemészt a vágy...
A mű a Harry Potter fandom világában játszódik, főszerepben Lucius Malfoyjal (akinek megteremtésért örök hála J.K....

Nagyjából másfél óra múlva vettem észre, hogy folyamatosan próbál a közelemben lenni, s úgy elmenni mellettem, hogy hozzám érjen. Nem tudtam mire vélni a dolgot, úgyhogy behívtam a raktárba egy alkalmas időpontban, s megérdeklődtem Tőle, ennek a közeledésnek az okát. Nem engedte, hogy felkapcsoljam a világítást...

Ha tudni szeretnéd, mi is vagyok én:
Egy sokszínű, formálódó kis mozaikkép.
Darabjaim sokfélék, s én belőlük állok...

Kilépek a ház kapuján. Lelkembe a végső megnyugvás telepedik. Hangos puffanást hallok a házból, de úgy teszek, mintha semmi sem történt volna. Lassan tovaszállok, mint a tavaszi szélben a pillangó. Érzelem? Tudok még valaha is érezni. Lesz-e aki bátorít, akire felnézhetek, aki betakar, miközben lefekszek? Tudom-e őt szeretni?

Haldoklom, s létem egyre halványul.
Emlékeim megszűnnek az emlékezést funkcionálni, csupán szürke cserépdarabok egy elhagyott sírban. Izmaim mozognak, remegnek, de elmém már nem uralja őket. A régi érintések nyoma oly mélyen belém égett, hogy már el is tűnt. Mind. Nem emlékszem rájuk. Szívemben őriztem őket, míg az meg nem szűnt élni. Mint akit elátkoztak… Néha-néha – naponta ötször-hatszor – dobban ugyan, jelezvén létezni akarását; nincs, aki markába szorítsa, életre pofozza...

Elolvasom »