A "" kifejezés eredménye:

Ebéd a kertben
Lágy napsütésben.
Lány mellett sokat lenni,
Tábortűznél énekelni...

András érezte, hogy a nő időnként oda-oda pillantgat rá. Tovább próbált figyelni az elfutó tájra, ám a tekintet újra meg újra érezte magán. A nő letette az újságot, majd András felé hajolt és bizonytalanul kezdett hozzá:
- Bocsi ne haragudj, azt szeretném megkérdezni...

- Kipróbálunk valami ujjat - simította meg a lány arcát, majd kezeit leoldozta az ágytámlájáról, s felhúzva ülésbe Arisát, újra megkötötte azokat, ezúttal szorosan a lapockái alá, majd a lábait is összekötve, a bokájánál. Arisa eléggé kellemetlenül érezte magát így (ami nem is csoda), az ágyon térdelve, meztelenül, hátrakötött kezekkel, s most már lábakkal is. - Ha most megteszed, amit kérek... Akkor eloldozlak - súgta a fiú kedves hangon...

Másnap reggel megint fellapozta a könyvet, az utolsó oldalra. Megrökönyödésére újabb szöveg volt ott, de más, mint előző nap. És amit ott, akkor olvasott, újfent beigazolódott. És ez még hónapokon, éveken keresztül így ment. Úgy vélte, ez Isten ajándéka, ennek ellenére titokban tartotta. Nem beszélt róla senkinek...

Vérző szívre nincs gyógyír,
Az idő mindent begyógyít,
Mérhetetlen fájdalom,
Üvöltöm, de nem hallom,
Csak ülök egy helyben, mint egy hulla,
Úgy érzem magamat, mint...

Nem értem, miért nem hiszel nekem
Mivel értem el, hogy nem bízol bennem?
Mikor érted meg végre, hogy nem hazudok
Bár én nem a Nap körül forgok...