Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Egyéb történetek - 48.oldal
Másnap reggel elindultunk az ősi aranytemplom romvárosába: Tiahunacuba. Másfél órába telett, amíg kiaraszoltunk a zsúfolt belvárosból és végig verekedtük magunkat a nyomornegyedeken: a fevellákon. Tiahunaku romvárosát egy pásztor fedezte fel. A híres Aranykapunak már csak a kőszobra és maga a kapuzat maradt fenn. A kaput és szobrot, borító aranylemezeket a múzeumban őrzik...
A világ egyetlen Z alakban hegyre felfutó vasútján indultunk el a Matu Pichu fellegvárába. Ehhez a Cuscó völgyből 2500 méter szintre kellett a mozdonynak a szerelvényt felvontatni. Tehát mentünk egy 5 fokos-os emelkedőn 1 kilométert előre és felfelé, majd megint fokos emelkedőn visszafelé. 1 óra alatt elértük a 2,5 ezer méteres magasságot. Itt a fennsíkon vonatoztunk a Gagajabamba mentén egészen Gajakil városáig. Ez volt a végállomás...
Már beesteledett, amikor megpillantottuk Jeruzsálem magas, hófehér, mészkő városfalát a magaslaton, ahová a város épült. Az esti kivilágításban pompázó város fényei közül kiviláglott az aranykupolás Al Aksza mecset és szemben vele egy Gyönyörű Múzeummecset csillogó kupolája...
A városközpontban álltunk meg, ahol két nagymecsetet látogattunk végig. Tudnunk kell, hogy a középkorban az Omajád dinasztia uralkodott Szíria felett és Damaszkusz volt a központjuk. Az Omajád Nagymecset Múzeumnak van berendezve. Az Omajád mecset Szíria legnagyobb és legszebb mecsete...
A városközpontból, kétsávos, pálmafákkal szegélyezett nyilegyens főút vezet a bazárig. Gyönyörűen gondozott parkok, padok, kis teraszok, kioszkok, teázók tárultak elénk hívogatóan lépten-nyomon. A szúkon végigvivő főút mindkét oldalán árusok boltocskái, kávézók, és utcai borbélyok, cipőpucolók, vízipipázóhelyek, valamint mentateát kínáló mozgóárusok teszik élénkebbé az utcaképet...
Képzeljük bele magunkat most, húsz év távlatából, az 1983-as év, döglődő államszocializmust építő magyar világába! Most csak kattintok egyet az egérrel vagy a TV távkapcsolójával, máris a GOLD-szex csatornán vagyok. A csecsszopók is a pornót szívják magukba anyatej helyett. Na, de akkor? A határon elkobozták a megspórolt valután vásárolt szex lapokat, kazettákat...
Aztán megszólalt a vak zenészek által játszott szitár-bagong zene, s anyaszült meztelen, átlátszó tüllel borított lánykák lejtettek a placcon erotikus táncokat. A tánc befejeztével elvegyültek a tömegben, s a szexre éhes turisták kiválaszthatták maguknak, az ízlésüknek megfelelő fiatal szex-gurut, s a félkörben elhelyezett fülkék selyemkárpitját félrehajtva beléphettek a szex szentélyébe. Itt aztán ki-ki tehetsége és gerjedelme, valamint pénztárcája vastagsága szerint áldozhatott Vénusz...
Amint kiléptünk a gépből, megcsapott bennünket az istenien hűvös sivatagi éjszaka simogató fuvallata. Felettünk millió csillag ragyogott. Kibámészkodva magunkat lementünk a jéghideg légkondicionált tranzitba, ahol milliom ékszer, csecsebecse, ajándéktárgy, bundák, gyöngyök, táskák, és még ki tudja mennyi áru kínálta magát szemérmetlenül drágán. Na, ezekből nem kértem, csak a szememmel vettem meg őket...
Éjjel két órakor érkeztünk meg a kairói reptérre. Igen hűvös és holdvilágos éjszaka borult a városra. Könnyen észrevettük, hogy Kairó fölött vagyunk, mert az összes arab átrohant az ablakfelőli oldalra, és rajtunk keresztülmászva, egetverő dobogásba és ordítozásba tört ki: El Khair! El Khair! Ordították, miközben rajtunk feküdve, lefelé bámultak. Úgy ujjongtak, mint a gyerekek.
Kiszállva a gépből, megcsapott a sivatag felől érkező hűs levegő...
Kiszállva a gépből, megcsapott a sivatag felől érkező hűs levegő...
Másnap a hűvös 10 fok körüli időben, lengedező szélben indultunk útnak, hogy előbb busszal majd gyalog folytassuk sétánkat. A busszal felmentünk a hatalmas Szuhe Bátor emlékműhez és a monumentális Sztálin szoborhoz. Egyébként az egész olyan benyomást tett rám, mintha a századeleji Csitában vagy Irkutszkban valamelyik orosz katonai körzetének gyarmati kolóniáján járnék...