sok

HA
szeretsz, én tied leszek örökké, ha szeretsz, nem nézek másra többé. Ha
szeretsz, jóban-rosszban követlek, ha szeretsz, én mindhalálig
szeretlek.

"Ne
kívánd tőlem, hogy ne féltselek. Addig teszem míg fontos vagy nekem. És
ha egyszer elmúlik ez az érzés, nem leszel több, mint bárki idegen."

Ha
majd az életben fáj valami nagyon. Ne mondd el senkinek, hogy kacagjon
azon. Bámulj a párnádra, egy csendes éjszakán. Ott sírd ki magad,
szívbol igazán!! Miért van az, hogy mindig azt imádjuk, aki hutlen aki
mást szeret! Miért van az, hogy o rá várunk mikor tudjuk, hogy kinevet!
Miért van az ,hogy fájó könnyet ejtünk, mikor esti szello énekel. S ha
szebbet, jobbat találunk, azt az egyet nem feljtjük el sohasem!

Sok
éjszakán ha elkerül az álom, minden gondolatommal utánad vágyom, álmodok
rólad sokféle szépet és mindig az a vége, hogy szeretlek Téged!

Írok
valakinek,aki nem is várja,annak,aki könnyes arcom álmában sem
látja.Írok valakinek,remegve és félve,jól tudom nem várja,mert nem
jutok eszébe!

"Hogyha
szeretsz, add a kezed. És ne kérdezd, hogy ki vezet. És ne kérdezd,
hogy hova megyünk, Csak azt kivánd, ÖRÖKRE EGYÜTT LEGYÜNK!!"

Szeretlek-csak annak mondd kit igazán szeretsz, boldogtalanná ne tedd,
kit boldoggá nem tehetsz!

Oly
messze sodort toled az élet, szeretlek, de tudom,hogy félek! Félek,
hogy a távolság elválaszt minket, hogy elveszítek végül egy ekkora kincset!

Amikor
lehunyod két barna szemed,amikor párnádra hajtod fejed, amikor gondod a
holnapra hagyod, amikor álmodsz- én Veled vagyok!

"Olyan nehéz ugy szertni valakit, hogy távol vantőled, de tudod hogy szeret,de
de mégis kételekedsz benne, met szereted és félsz, hogy elveszíted."

"Olyan távol vagyok tőled,mégis sokat álmodok felőled.Messze vagyok,
de soha nem feledlek,mert tiszta szívemből igazán szeretlek!"

"Azt akarom, hogy tudd:Megöl a hiány.Azt akarom hogy tudd: ez nem az én hibám.
Azt akarom hogy érezd: sohasem feledlek.Azt akarom, hogy elhidd végre: Szeretlek."