Megtettem a következő lépést, amit az eszem diktált.
Nem jött utánam, hagyta, hogy elmenjek. Minden megpróbáltatás nélkül, hagyta, hogy kilépjek az életéből. Hogy engedhette szó nélkül, hogy elmenjen az, akit szeret? Talán számára mit sem ér a tökéletesen csilingelő szeretlek szó homályossá vált értéke.
Muszáj volt mennem. Tudtam, hogy csak így szakíthatok a múltammal, ha új utat keresek magamnak.
Nehéz, rettentően nehéz tudni, hogy azzal, hogy elhagytam őt, ő is elhagy engem. Nem visszakozik, nem harcol, hiszen tudja.. Ő is megtette volna, pár hónap múlva kilépett volna az életemnek nevezett illúziómból.
Ebben a pillanatban, úgy érzem mintha ezzel a lépéssel mindent elveszítenék az életemből, pedig minden csak most kezdődik. Egymás mozgatórúgói vagyunk, ha valaki előre lép egyet, mást is felemel magával a fénybe. Próbáltak már felemelni, de nem engedtem. Most sikerült, elszántam magam és megteszem. Rengeteg időm van még mindenre. Egyszer majd visszatérek és megkeresem! Bejárok bármilyen utat, megtalálom és vele leszek.
Végül megtettem… Megtettem a következő lépést, amit a szívem diktált. Hagytam megszakadni…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...