Az vagy nekem, mi testnek

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha csak azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod varázsa csordultig betölt
s egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok, és mindig szomjazom.

Az emberek a földön a legmagányosabbak...