Állt az alagút szájánál,
körben, s benne eső szakadt,
szemeiből égető könny,
szájából rőt vér fakadt.
Csak térdre esett a sárban,
Vádlón az égre nézett,
Tekintete olaj, lángolt;
Utolérte a végzet.
Gyönge kézbe, fegyvert fogott,
mint életét, markolta,
hosszú haját süvítő szél
vérben tépte, szaggatta..
Érezte hogy nincs már tovább,
tán ennyi volt, ez a vége,
szép ruháján tiltó bélyeg
balsorsa pecsétje.
Csodák helyett bánatot lelt,
kérdésére halál felelt.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?