Éjféli gond reng most egyrecsak:
A fáradt világ takarja az eget
Ringat lázas homlokot, s
Egy búsan nyögő, méltón kéklő hegyet.
Lázas homlok mögött
Nyögő, bánattal telt sohaj hallatszik
S egy búgó hang azt mondja:
A megfáradt nagyvilág mélyen alszik.
Lázas homlok takarja lelkem
S halkan fölébe hajol a sötét;
Suttog bársony-kedvesen, s
Akkor lángoló szív a jó ellen vét.
Egy állandó élet-félelem
S lázas homlokon veríték csillog
Nincs tovább, csak fullasztó köd -
Csendesen rászáll a fáradság fölött.
Fullasztó köd mögött
Megbúvik az érzés, mely halni látszik
A sötét rekedten kacag.
S mögötte a Halál citerázik.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?