Vízvezetkészerelő

Csöpögött csapunk egy csöndes napon,

Hallgatom, s egyszer csak magam azon kapom,

Hogy a szerszámosládát keresem-kutatom,

Majd ÉN a rossz csapot megjavítom!

Előveszek egy sima csavarhúzót,

Majd keresni kezdem a kombinált fogót.

Csűrök-csakavor, zörgök, csattogok,

A zajban egy dologra nem gondolok:

A vizet nem zártam el, mielőtt elkezdtem dolgozni,

Jobbnak láttam hát ezzel foglalkozni.

Későn. Míg én bütyköltem a fürdőszobát,

A szennyvíz elárasztotta az egész konyhát.

Vakargattam fejem búbját, hát most mit tegyek?

Legjobb lesz, ha kocsmázni egy kicsit lemegyek.

Ott talán majd találok egy vízvezeték szerelőt,

Olcsót és ügyeset, mondjuk egy pálinka-szeretőt. (:

Jó társaság a presszóba ma is összegyűlt,

Minden barát az én új konyhámra gyűjt.

Én se vagyok rossz ember, hogy mások pénzét elverjem,

A gyűjtött pénzből az egész kocsmát megvendégelem!

Hazamegyek, elázva, de inkább részegen,

Olyannyira, hogy kínomban a csapot ölelgetem...

Jön az asszony, elmesélem estémet, s ordítja nekem:

"TE IS VÍZVEZETÉS SZERELŐ VAGY, TE SZERENCSÉTLEN!"