Vad viharaival támadt ránk az évszak
Az évszak mely éppen olyan mint tavaly
Napokkal támad és vérködös estékkel
És minden percben új világot szül
Igen új világok s elrohannak mellettem
A múltmocsárban tátogó lárvák
Azokon csüng az én szemem
Kő és rónák és tengerek vélt ütközőpontján
Nyár önti borát ha eláll az eső
Egymásba font karokon átvágok
Szemeken rubin high tech álmokon
Mozgólépcső visz felfelé
A pláza színnyüzsgő csarnokában
Nem beszélhetek istenekről mert nincsenek
S minek beszélnék a gépekről mik mindenütt
A csókokat már leírták szépen
A kapcsolat pedig él csak másképp
Megfoghatatlan és szétfolyó
Darabok
Szemedben az egész
Gyönge illúziója
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?