Vad viharaival támadt ránk az évszak
Az évszak mely éppen olyan mint tavaly
Napokkal támad és vérködös estékkel
És minden percben új világot szül
Igen új világok s elrohannak mellettem
A múltmocsárban tátogó lárvák
Azokon csüng az én szemem
Kő és rónák és tengerek vélt ütközőpontján
Nyár önti borát ha eláll az eső
Egymásba font karokon átvágok
Szemeken rubin high tech álmokon
Mozgólépcső visz felfelé
A pláza színnyüzsgő csarnokában
Nem beszélhetek istenekről mert nincsenek
S minek beszélnék a gépekről mik mindenütt
A csókokat már leírták szépen
A kapcsolat pedig él csak másképp
Megfoghatatlan és szétfolyó
Darabok
Szemedben az egész
Gyönge illúziója
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Hozzászólások