Ó mondd mi bánt
mi végre e bánat
Mi húzta ráncokba
gyönyörű orcádat
Mi okoz lelkednek
oly mérhetetlen kínt
Hogy mosolygós szemed
most semmibe tekint
Mért hajolsz fölébe
emléknek, s mondd mi mart
Hogy ködlő tekintettel
a gyász igába hajt
Bár tudnám mi oka,
mi ejtette sebed
De ne búsulj kedvesem
én vigaszod leszek
Suttogok szép tavaszt
virágzó réteket
Leszek én mindenkor
bolondos kedvesed
Pörölve búsakkal
hajtva nagy tetteket
S ejthetsz majd akkoron
nevető könnyeket
S bár úgy leszen biztosan,
hogy olykor én szenvedek
A bánatnak s könnynek
sírt mégsem építek
Mert úgy van az jól
ahogy isten megalkotá
Ha bántanak fájjon
hisz van vigasz reá
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?