Ó mondd mi bánt
mi végre e bánat
Mi húzta ráncokba
gyönyörű orcádat
Mi okoz lelkednek
oly mérhetetlen kínt
Hogy mosolygós szemed
most semmibe tekint
Mért hajolsz fölébe
emléknek, s mondd mi mart
Hogy ködlő tekintettel
a gyász igába hajt
Bár tudnám mi oka,
mi ejtette sebed
De ne búsulj kedvesem
én vigaszod leszek
Suttogok szép tavaszt
virágzó réteket
Leszek én mindenkor
bolondos kedvesed
Pörölve búsakkal
hajtva nagy tetteket
S ejthetsz majd akkoron
nevető könnyeket
S bár úgy leszen biztosan,
hogy olykor én szenvedek
A bánatnak s könnynek
sírt mégsem építek
Mert úgy van az jól
ahogy isten megalkotá
Ha bántanak fájjon
hisz van vigasz reá
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?