Ó mondd mi bánt
mi végre e bánat
Mi húzta ráncokba
gyönyörű orcádat
Mi okoz lelkednek
oly mérhetetlen kínt
Hogy mosolygós szemed
most semmibe tekint
Mért hajolsz fölébe
emléknek, s mondd mi mart
Hogy ködlő tekintettel
a gyász igába hajt
Bár tudnám mi oka,
mi ejtette sebed
De ne búsulj kedvesem
én vigaszod leszek
Suttogok szép tavaszt
virágzó réteket
Leszek én mindenkor
bolondos kedvesed
Pörölve búsakkal
hajtva nagy tetteket
S ejthetsz majd akkoron
nevető könnyeket
S bár úgy leszen biztosan,
hogy olykor én szenvedek
A bánatnak s könnynek
sírt mégsem építek
Mert úgy van az jól
ahogy isten megalkotá
Ha bántanak fájjon
hisz van vigasz reá
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?