Vicces

Kalandozás
Behunyom a szemem, megálmodom, és:
Egy lakatlan szigeten vagyunk ketten, te meg én.
Élvezzük a napnak melegét,
Nézzük az ég milyen szép!

A tenger a lábunkat nyaldossa,
Bársonyos habjával csókolja.
Fogjuk a kezünket egymásba fonódva,
Hallgatjuk a csendet, milyen szép is volna.

Aztán az jutott eszembe hegyet-völgyet járva,
Ketten menjünk el holnap a Mátrába!
Éjszakára holdnál leszünk vendégségbe`,
Göncölszekér jön majd értünk este hétre.
Csillagok közt mezítláb ugrálunk,
Juj de megégette a lábunk!

Aztán mehetünk miattam el a vadonba!
Vagy, ha szeretnéd, inkább Egyiptomba!
Ha akarod, Párizst is megjárjuk,
Tuti, hogy vízhólyagos lesz a lábunk!

Elmegyek én veled világot járni,
De inkább szeretnék egy bálban polkázni!
Mindegy, hogy hol vagyok, csak veled legyek,
Táncolni akármikor elmehetek!

Lehetünk mezőn, vagy a sarkvidéken,
Akár a földön, vagy az égen.
Az a fontos, hogy mindig együtt véled!
Ezért is ne hagyj el soha kérlek!