ott leszek majd mindenben,
fagyos télben,
forró nyárban,
múló tavaszban,
makacs őszben.
A sima jégtükörben,
a viruló tájban,
az ébredő, s az alvó rengetegben.
Ott leszek majd
a halk kis falvakban,
a rohanó városban,
pörgő életben,
monoton létben.
Minden mosolyodban,
hulló könnyedben,
legyen az őszinte,
vagy krokodil művészet.
Ott leszek majd
a szélfújta sztyeppén,
sötét erdők mélyén.
Halkan csordogáló
kis patak vizében,
hatalmas folyóknak
hangos szavában,
messzi égnek végtelenjében,
szemed lángjában,
a horizont tükrében.
szerettelek, de most ég veled!
saját utam járom, járd te is a tied.
Tudd, hogy el soha nem felejtelek,
bárhova szólít az élet velem leszel.
S én is ott leszek veled,
egyetlen szerelmem, hát ég veled!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások