Vámpír és szerelem

Tarkómon érzem a leheletét,
Nyakamon érzem az érintését,
Fogai megkarcolják a nyakam,
S ahogy belém mélyed foga, tudom: végem van.

CSak élősködik egyre tovább rajtam,
Mint a vámpír, akit hajt az ösztön. A hajlam,
Hogy minél előbb véget vessen egy életnek,
Hoyg neki se legyen semmi érzelme.

Felőröl a kín, amely élesebb mindennél,
Felőrli őt a kín, amely édesebb mindennél.
Ő azért öl, hogy élhessen,
Te azért ölsz, hogy éltessenek.

Két különböző lény, néha mégis
Fájdalmat okozv aeljutnak a vérig,
Az egyik egyszerűen mérgez,
A másik levesz, ad és végez.

Szerelem! Rosszabb vagy, mint egy élősködő!
Te, a szívben egyre jobban erősödő;
Fájdalom, ami átjárja a vérem
És az első perctül tudom: halott játék - Végem...