Elvesztettem a saját lelkem
Mikor cselekedni nem volt merszem
Azóta csak hánykolódik az énem
Ám a haláltól már nem kell félnem
Meg kell keresnem hol az Árnyak útja
Melynek végében vár rám a Lelkek kútja
Ebben az élet utáni szomjam nem olthatom
De kínom örökké belefojthatom
Meg kéne tennem, de tétovázok
Ám leszek én még erős s oda állok
Lehet sokak szerint értelmetlen, mert ráfázok
Sosem tudom meg, mert a föld alól ki nem mászok
De vajon jól cselekszem, ha odébb állok
S az életben több napot nem vállalok
A végtelenségig erről nem álmodozok
Inkább behunyt szemmel vállalkozok
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Gratulálok