Engem nem felejtesz, tudom.
Arcom kifakul majd, tűnik,
Elfoszlik lassan a hangom,
És az érzés is enyészik.
Nem tudod majd, milyen voltam,
Nem emlékszel, mikor történt.
Talán azóta meghaltam?-
Kérded majd a néma éjfélt.
Mert nappal nem gondolsz rám,
És sokszor éjjel sem nézel
Végig az utcán, várva rám.
Gyermekednek nem mesélsz el.
De néha, csendes magányban,
Mikor mindenki más alszik,
Ott leszek a gondolatban,
És az est csak lassan múlik
Fejed fölül álmodozva,
És lélegzel majd mélyeket.
Csak finoman motoszkálva-
Emlékem lassan feldereng.
És mosolyogsz, és sírsz is majd
Talán, ha eszedbe jut egy
Névtelen kép és néma hang,
Egy érintés, és némi kegy.
Szomorú is leszel akkor,
Vagy bánatos? Nem tudod még.
És vonz majd vissza az a kor,
Mikor mosolygott ránk az ég?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
hajnali könnyezés, kösz neked.... ez nem szép, sokkal több annál...